Budapesten tárgyalt az Európai Tanács elnöke, egy német lap szerint Von der Leyennel is zsarolja az uniót Orbán

Hétfőn Budapestre repült, és a nyilvánosság kizárásával, zárt ajtók mögött tárgyalt Orbán Viktorral az Európai Tanács elnöke, Charles Michel. A magyar miniszterelnök, aki előszeretettel pózol türk barátaival, a posztszovjet térség mindenféle isztánjainak a demokrácia és az emberi jogok iránt igen kis mértékben elkötelezett vezetőivel, erről a tárgyalásról semmit sem közölt a Facebookján.

A látogatásról az MTI csupán három, a Miniszterelnöki Sajtóiroda által készített fotót és egy ötsoros (444 karakteres!), érdemi információk nélkül kvázi közleményt adott ki, miszerint miszerint a találkozóra a decemberi EU-csúcs előkészítése keretében került sor. Független média nem tudott a közelbe kerülni, cikkünk megjelenéséig még az AFP nemzetközi hírügynökség is csak néhány kerítésen túli képet közölt.

Holott a zárt kapus meccsen – igen, a miniszterelnök kedvenc narratívájába helyeztük magunkat – igen komoly volt a tét. Legalábbis ez derül ki a Süddeutsche Zeitung nagyobb, diplomáciai forrásokkal megtámogatott elemzéséből, amit a budapesti Michel-út apropóján tettek közzé Orbán és az Európai Unió viszonyáról. A cikk néhány fontosabb állítása:

A lap szerint „a jobboldali populista budapesti kormányfőt (...) az Unió érdekei csak akkor érdeklik, ha azokat – például vétójogát – arra tudja használni, hogy rákényszerítse akaratát az unióra, engedményekre kényszerítve azt”. Ez az oka annak, írja az újság, hogy miért használják Brüsszelben gyakran egy mondatban a „Magyarország” és a „zsarolás” szavakat.

Charles Michel azért repült Budapestre, hogy megpróbálja megakadályozni Orbán egy ilyen zsarolását, azt, hogy a magyar kormányfő megvétózza az EU és Ukrajna közötti csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntést. Ugyanez vonatkozna az Európai Uniónak arra a határozatára is, amely 50 milliárd eurós pénzügyi támogatást adnak a megszállt országnak.

„Ha a magyar fél ezt tényleg megteszi”, írja a német lap, akkor az annak az Oroszországnak a diadala lenne, amit Magyarország mindig is támogatott (egy helyen Putyinnal dacosan együtt fényképezkedő Orbánról írnak). Egy csapásra lerombolná ugyanis Európa „gondosan megőrzött egységét”, megbénulna az Európai Unió, a Süddeutsche szerint „semmissé válna az az ígérete, hogy amíg szükséges, segíti Kijevet az Oroszország elleni védekezésben”. A lap hozzáteszi: a szlovákiai és hollandiai választási eredmények azt mutatják, hogy Európában egyre többen ellenzik az ukránok támogatását.

A Süddeutsche szerint az európai diplomaták véleménye megoszlik arról, mi lesz a történet vége. „Annak a valószínűsége, hogy blokkolni fogja a csatlakozási tárgyalásokat, körülbelül 90 százalékos” – mondta a lapnak egy uniós alkalmazott. Egy másik arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán ezúttal nem a csúcstalálkozó dokumentumával, hanem alapvető kérdésekkel próbál vitatkozni. Mások nem ennyire pesszimisták: „Orbán befalazta magát a sarokba, most már csak ki kell segíteni őt onnan”, idézett a lap egy véleményt.

A lap szerint Brüsszelben az is nyílt titok, hogy Orbán csak akkor egyezik bele az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós új támogatásba, ha az EU Bizottsága legalább részben felszabadítja azt a 28 milliárd eurós támogatást, amelyet a hatóság a magyarországi korrupciós és jogállamisági problémák miatt befagyasztott. Csakhogy erről a Bizottság dönt, nem az állam- és kormányfők.

„Az Ukrajnának nyújtott támogatások folytatására adott igenjének további feltételeként Orbán Viktor állítólag azt is kikötné, hogy az általa gyűlölt jelenlegi uniós bizottsági elnököt, Ursula von der Leyent a 2024 nyarán esedékes európai parlamenti választások után az Európai Tanács ne jelölje újra erre a tisztségre” – írja a német lap. Ezt azonban egyedül nem fogja tudni keresztülvinni a testületben, és „hogy a többi 26 uniós kormány hagyja-e magát zsarolni Magyarországtól ebben a személyi kérdésben, az kérdéses, de ez nem jelenti azt, hogy Orbán nem próbálkozik”.