„A 40 évnél fiatalabb magyarok világában a saját otthonnal rendelkezők száma elérte a 75 százalékot” – mondta péntek reggeli közrádiós nyilatkozatában Orbán Viktor. A miniszterelnök ezt „nagyon fontosnak” és „komoly teljesítménynek” nevezte, mondván: „én mindig a saját otthon mellett érvelek, a saját tulajdon mellett érvelek, a tulajdon nagyobb biztonságot ad, mint egy bérleti jogviszony”. (Hogy a lakástulajdon valóban jobb-e, mint a lakásbérlés, arról külön vitát lehetne nyitni, de most nem tesszük, mindkét lakhatási forma mellett és ellen is vannak érvek.)

Sokkal érdekesebb az, hogy honnan is vette az egyébként imponálónak tűnő számot Orbán, és hogy az valós-e egyáltalán. Ilyen adatot ugyanis semmilyen felmérésben, nyilvántartásban nem találtunk, Havasi Bertalan miniszterelnöki szóvivő pedig cikkünk megjelenéséig nem válaszolt arra az emailben elküldött kérdésünkre, hogy mi az adat forrása.

A K&H Bank a múlt héten kiadott ugyan egy, a lakástulajdonosokról szóló felmérést, de az eleve teljesen más korosztállyal, a 30-59 évesekkel és az ő lakásvásárlásaikkal, lakástulajdonosi helyzetükkel foglalkozott. És bár ebben szerepelt egy 75 százalékos adat, értelemszerűen az nem a 40 alattiakra, hanem a 30-59 évesekre vonatkozott: „négy év alatt számottevően, 64 százalékról 75 százalékra nőtt a saját lakással rendelkezők aránya a 30-59 évesek táborában a K&H biztos jövő friss felmérése szerint” – írta a bank közleménye. A 40 év alattiakról ebben egyetlen mondatrész szólt: „a harmincasok 52 százaléka vásárolt lakást az elmúlt öt évben” (bár a megfogalmazásból nem egyértelmű, vélhetően a lakástulajdonos harmincasokra gondolt a szerző).

Megnéztük a KSH ingatlanos adatait is. A tavalyi népszámlálásban rákérdeztek arra, hogy valaki milyen jogcímen (tulajdonosként, bérlőként, egyéb) lakik az otthonában, és itt is volt korosztályi bontás. Azonban ebben sem szerepelt „40 alatti” kategória, csak ez a három: 30 alatti, 30-64 éves, 64 év fölötti. Abból az derült ki, hogy a 4 009 895 magyarországi háztartás picivel több mint 90 százaléka (3 615 217 háztartás) él saját otthonban, 361 ezer pedig bérelt lakásban (volt néhány tízezernyi egyéb is). Ez lényegében megegyezik annak a tavalyi, huszonhat európai országról szóló tanulmánynak az eredményével, ami 91,3 százalékra mérte a lakástulajdonosok arányát. Ez utóbbiban korosztályos bontás nem volt.

Ha már népszámlálás: a tavalyi cenzus szerint 2022-ben a 40 év alatti magyarok száma 4 194 333 volt, ha ebből kivesszük a 18 év alattiakat, akkor 2 414 589 fő marad (nem tudni, Orbán a 40 évnél fiatalabb nagykorú magyarokra gondolt-e, vagy az összes 40 alattira). Előbbi esetben 3 145 749, utóbbiban 1 810 942 ember az, akinek már 40 éves kora előtt lakással kellene rendelkeznie. Egyik sem tűnik túlzottan életszerűnek annak ismeretében, hogy – szintén a népszámlálás adatai szerint – a magyarországi lakásállomány 4 580 538 darab volt tavaly, amiből nagyjából 4,1 millió lehetett magánszemélyek tulajdonában. Tehát a több mint 5,5 millió negyven év fölötti magyarnak már csak 1,1-2,3 millió lakás „jutna” – miközben az életkor előrehaladtával valójában egyre nagyobb a lakástulajdonosok aránya.

És végül Orbánt tűnik cáfolni az Otpotthon.hu októberi felmérése is, amit itt mutattunk be részletesen. Ebben az áll: „a felnőtt lakosság több mint fele vásárolt már életében lakáscélú ingatlant, ezen belül 48 százalék volt azok aránya, akiknek ez 35 éves korukig sikerült”, illetve a felmérés egy másik részadata szerint „a hazai ingatlantulajdonosok többsége (52 százalék) 25-34 évesen vette meg első ingatlanát”. Ezekből megint nehezen jön ki, hogy 35-39 éves korra még akkora intenzitású lakásvásárlási láz kezdődjön, ami felhúzza a mutatót a teljes 40 alatti korcsoport 75 százalékára. Ráadásul a felmérés válaszadóinak megoszlása sem utal a 40 alatti ingatlanmogulok áttörésére:

Persze ha a kormányfő környezetéből megkapjuk a pontos adatsort, vagy azt, hogy milyen adatokat értelmezett Orbán Viktor 75 százaléknak, nyomban közzétesszük.