Müller Cecília szerint érdemes megfontolni szankciókat, hogy többen vegyenek részt egészségügyi szűréseken

Nagyobb részvételre ösztönözné a magyarokat az egészségügyi szűrővizsgálatokon Müller Cecília. Az országos tiszti főorvos a Magyar Nemzetnek nyilatkozva azt mondta, hogy a nemrég létrehozott Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a szervezett szűrések esetében a célcsoportok és a vizsgálati módszerek felülvizsgálatát, és új, de már pilot-jelleggel kipróbált népegészségügyi célú szűrések bevezetését javasolja.

Müller szerint a három nagy szervezett népegészségügyi szűrőprogramban (emlő-, vastagbélrák, illetve a méhnyakrákszűrés) növelnék a részvételi hajlandóságot. „Gyakori megbetegedésekről beszélünk, melyek későn felfedezve nagy számban elhalálozással végződnek, viszont ezeknél egy adott időintervallumon belül még időben be tudunk avatkozni, hogy elkerüljük a betegség súlyos kimenetelét. Tudjuk jól, hogy lassan fejlődő betegségekről van szó, tehát ha időben fedezik fel a problémát, akkor teljes gyógyulás várható.

Azért, hogy a szűréseken többen vegyenek részt, napirendre kell tűzni a szankcionálás lehetőségének kérdését is,

bár a szakma ebben még nem alakított ki egyértelmű álláspontot nemzetközi szinten sem” - mondta.

Arra a kérdésre, hogy kit és mikor hívnak szűrésekre, Müller úgy válaszolt, hogy az előbb felsorolt szűrővizsgálatok a másodlagos megelőzés elemei, az elsődleges prevenció fontos eszközei a védőoltások. A szűrés arról szól, hogy a magukat egészségesnek érző, tünetmentes, átlagos kockázatú embereket keressenek fel bizonyos életkorban.

„Erre vannak remek eszközök, melyeknek a használata nem megterhelő, gondoljuk csak a prosztatarák kiszűrését szolgáló PSA-ra, aminek az értékét egy vérvétellel meg lehet állapítani, de egy székletmintaadásról sem gondolom, hogy terhet jelent” - közölte Müller.

A méhnyakrák esetében a jövőben szeretnének a HPV-alapú szűrésre áttérni, hiszen gyakorlatilag nincs méhnyakrák HPV-fertőzés nélkül.

„Az elmúlt időszak adatainak elemzése alapján a szervezett szűrésre történő behíváson is módosítanánk, ez három helyett ötévente történne”-

vagyis ritkítanának, ami furcsa a korábban említettek fényében.

Az emlőszűrés esetében a jelenlegi 45–65 helyett 40–70 évre változtatnák a korhatárt, amit azzal indokolt Müller, hogy „egyrészt egyre fiatalabb korosztályt érint az emlődaganat, másrészt szerencsére folyamatosan nő a várható élettartam, ami indokolttá teszi a szűrési korcsoport felső határának kitolását”.

Ezen a területen vezetnék be elsőként a leletezésben a mesterséges intelligencia alkalmazását, amely később a tervek szerint valamennyi szűrés esetén nagyobb szerephez jutna.