Fiatal vagy és magyar? Gyere focizni az NB I.-be, aztán 21 évesen menj, amerre látsz!

sport
2023 december 23., 20:12
  • Több NB I.-es csapat sem tud lemondani a fiatalok szerepléséért járó pluszpénzről, így kénytelenek például tizenéves kapussal felállni, miközben válogatottak ülnek a kispadon.
  • A legjobb esetben 325 millió forintot is kaphat egy csapat a fiatalok szereplése után, több is bekalkulálja ezt a költségvetésébe.
  • Az MLSZ 2015 óta próbál működő tervvel előállni a fiatalok beépítésére, de a kivitelezés még mindig nem az érintettek érdekeit szolgálja.
  • A percszámok nőttek, de a minőségi játékosok száma nem. Sallai Roland, Schäfer András, Gazdag Dániel vagy Kata Mihály nagy valószínűséggel a fiatalszabály nélkül is pont ezt a pályát futná be.
  • A 2015-től az NB I.-be bedobott fiatalok zöme már alacsonyabb osztályban focizik.

A magyar futballszurkolók klubszimpátiától függetlenül gyakran kérdezik egymástól: „De hol vannak a magyar fiatalok?” Az NB I. játékosainak több mint 40 százaléka eleve külföldi, a magyar fiatalok (ami alatt 21 évnél fiatalabb játékosokat ért a futballszaknyelv) ritkán meghatározó játékosaik élvonalbeli csapatuknak. Ha egy fiatal futballista képes beverekedni magát a csapatba, a stadionban olyan lelkes csodálattal nézik őt a szurkolók, ahogy csak az egzotikus makiféléket szokás az állatkertben, miközben próbálják magukkal elhitetni, hogy éppen az új Szoboszlai Dominikhez van szerencséjük.

A 2010-es évek elejére kevés lett a minőségi utánpótláskorú játékos, és ha volt is, kevés játékidő jutott neki. Emiatt vezette be a szövetség 2015-ben az utánpótláskorú játékosok szerepeltetése utáni díjazás rendszerét, amit a köznyelv úgy ismer: fiatalszabály (egyébként helytelenül, mert ez csak ajánlás az MLSZ részéről). A fiatalszabály a klubok pénzügyi megsegítésére szolgál, de azok a gyakorlatban sokat kockáztatnak azzal, hogy fiatalokat játszatnak.

Nem értik, miért a gyengébb fiatalok vannak a pályán

December 16-án az egyik leggazdagabb magyar klub, a Fehérvár (annak ellenére az, hogy idén nyártól nem szponzorálja a Mol) a Paksot fogadta az őszi szezon záró mérkőzésén. A hazaiak nyertek 3-0-ra, Bognár György, a paksiak vezetőedzője feldúltan nyilatkozott. „Az egyik csapatnak be kell raknia a fiatalt, mert szüksége van a pénzre, a központi támogatásra, a másiknak nem. Hol itt a versenyegyenlőség?”

A Paks egyedülálló az élvonalbeli magyar csapatok között. A kis költségvetés ellenére nagyot mennek, vezetik a tabellát a Fradi előtt. Ami kuriózummá teszi őket, az a játékospolitikájuk. A Paksban kizárólag magyar játékosok játszanak. Ettől viszont nem válik a csapat rögtön a magyar futball megmentőjévé, a meccseken pályára lépő játékosok átlagéletkora közelít a harminchoz. A meghatározók közül ketten 34 évesek, hárman 33, egy-egy 32 és 31, illetve kettő-kettő 30 és 28, emellett csereként meccsről meccsre fontos szerep jut a 37 éves Böde Dánielnek.

Bognár György, a Paks vezetõedzõje
photo_camera Bognár György, a Paks vezetõedzõje Fotó: Illyés Tibor/MTI/MTVA

A csapat tehát nincs elárasztva 21 év alatti tehetségekkel, akik játszanak, azok majdnem kizárólag csereként, és ha kezdenek, az a fiatalszabály adta pénzügyi támogatás miatt van. Bognár György ezért állította a kezdőbe a Fehérvár ellen a 19 éves Simon Barnabást, állandó kapusa, a magyar válogatott kerettag, az ősszel végig bombaformában védő Szappanos Pétert helyett. A fiatal kapus két gólt kapott, majd a félidőben lecserélték. Mi más is szolgálhatná egy fiatal fejlődését, ha nem az, hogy lekapják a szünetben?

De ez nem minden, Újpesten hasonló a helyzet.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!