Gábor, a betelefonáló, aki már a magyar jobboldalban sem találja meg azt a mindent elsöprő, elementáris gyűlöletet, amit a baloldal iránt érez

dráma
január 03., 14:54

„Dühös? Falhoz vágna valamit? Vagy csak egyszerűen kíváncsi? Ne fogja vissza magát!”

- ezzel a szlogennel csalogatja a megszólalókat a Hír TV legendás betelefonálós műsora, a Paláver, ahol pár éve Bayer Zsolt a civilek pofán verését követelte.

De mi történik, amikor a fideszes betelefonálók kemény magja tényleg nem fogja vissza magát? Hát abba még a sokat látott műsorvezetők is beleborzonganak. A december 22-i adásban Dezse Balázs, a Pesti Srácok munkatársa várta a hívásokat, és rögtön az első megszólalóként kapcsolták Gábort, akinek az egész életét kitölti a baloldallal szembeni gyűlölete. Azonban ennek a hiteles képviseletére már a magyar jobboldalt is kevésnek érzi. Dezse pedig próbálta menteni a menthetőt. Ezen a ponton a műsor olyan lett, mintha a politikafüggők krízisközpontjának munkájába hallgatnánk bele, és élő adásban lezajlott az a párbeszéd, amit ha a Magyarázat mindere című filmben vagy egy Pintér Béla-darabban hallunk, életszerűtlen túlzásnak éreztünk volna.

  • Gábor, a betelefonáló: Megmondom őszintén magának, bevallom, nem egészen értem a jobboldalt.
  • Dezse Balázs műsorvezető: Na!
  • Gábor: Nem érzem bennük azt a mindent elsöprő, elementáris gyűlöletet, ami bennem megvan a baloldal iránt. Nem értem, őbennük, másokban miért nincs meg.
link Forrás
  • Dezse: Milyen tekintetben érzi ezt a gyűlöletet? Egyébként az nem egy túl jó érzés, és szerintem nincs rá szükség. Meg amúgy is... Nem egy ilyen keresztényi dolog.
  • Gábor: Tudom én, hogy nem jó érzés, de tetszik tudni, ők mennyire gyűlölnek minket. És a mi oldalunkon, a jobboldalban nem érzem azt, hogy ők is gyűlölnék a baloldalt úgy, ahogy ők gyűlölnek minket.
  • Dezse: Értem…
  • Gábor: Márpedig én garantálom és biztosan kijelenthetem, hogy mi legalább ugyanúgy gyűlöljük őket, sőt még jobban. És ha ők a mi halálunkat kívánják, mi még inkább kívánjuk az ő halálukat.
  • Dezse: Én ezzel nem értek egyet. Szerintem én például nem gyűlölöm őket annyira, mint amennyire ők minket. Azt tudom, hogy ők igen, viszont én meg szeretném azt hinni, hogy mi mások vagyunk és jobbak náluk.
  • Gábor: Persze hogy mi mások vagyunk. Éppen erről van szó. Ezen van a hangsúly, hogy mi mások vagyunk, mi jobbak vagyunk, mi jók vagyunk, és mégis ők gyűlölnek minket. Ők, a rosszak, a gonoszak, gyűlölnek minket, a jót, ugye? Ezt nem lehet megérteni. Mert ugye ha mi gyűlöljük őket, az rendben van, hiszen a jó gyűlölheti a rosszat, csak a rossz nem gyűlölheti a jót. Ugye?
  • Dezse: Értem, amit mond, én nem gyűlölök senkit.
  • Gábor: Hát, jó magának. Tudja, én meg úgy vagyok vele, hogy szinte az egész napom azzal telik, hogy reggel felkelek, este lefekszem... jószerivel, kis túlzással, hogy mennyire gyűlölöm ezt a végtelenül aljas, mocskos, szemét baloldalt. És tetszik tudni, úgy vagyok vele: megyek az úton, az utcán, jön velem szemben ember vagy akárhol bárhol is találkozok emberrel, ránézek, és megpróbálom megállapítani, hogy na, vajon ez melyik oldallal szimpatizálhat.
  • Dezse: Azért ez egy komoly állapot lehet, Gábor.
  • Gábor: Hát igen. Igen.
  • Dezse: Nem tudom, én például szoktam például más dolgokra is gondolni. Például arra, hogy mit főzünk vacsorára meg ilyenek. Nyilván megpróbáljuk objektíven szemlélni a politikát, és fair versenyben föléjük kerekedni, mint például most negyedszerre kétharmaddal a választásokon. Szerintem ezt így sokkal érdemesebb csinálni, mint hogy az embert feleméssze egy ilyen gyűlölködő érzés. Annak szerintem semmi értelme nincsen.
  • Gábor: Persze, abszolút igaza van önnek. Meg meg is értem természetesen, csak tetszik tudni, az ember úgy van vele, hogy nem bírja elviselni őket, és hát nem bírja elviselni azt a folyamatos mérhetetlen gyűlölködést, amit irányunkban mutatnak. Hát mi kéne nekünk csinálnunk? El kéne hallgatnunk őket? El kéne tűrni szó nélkül vagy mit tehetünk mi? Hát mondja meg őszintén!
  • Dezse: Hát úgy, hogy például azt tehetjük, hogy jövőre elmegyünk szavazni mindannyian, és olyan helyre húzzuk az X-et, hogy ők minél kevesebb helyen, vagy egyáltalán ne kerülhessenek hatalomra. Szerintem ez egy elég hatékony módszer, ahogy a kétharmadok is elég hatékonynak bizonyultak. Szerintem ez a legkézenfekvőbb. Illetve lehet az, hogy mondjuk itt vannak ezek a betelefonálós műsorok, beszélgethetünk róla. Illetve egy nálam sokkal okosabb ember egyszer azt mondta nekem, hogy mindenkitől lehet tanulni. Valakitől azt, hogy hogyan, és valakitől azt, hogy hogyan ne. Úgyhogy az utóbbit szerintem lehet alkalmazni.
  • Gábor: Igen, ez igaz. A szavazással természetesen maximálisan egyetértek. A szavazófülkében eldöntjük, hogy kiket szeretünk, kiket tisztelünk és kiket támogatunk. Ez rendben van természetesen. Na de közben, a két szavazás között, négyévenként, mindennap eltűrni azt a végtelenül aljas mocskolódásukat, hát az borzasztó. Nem lehet kibírni.
  • Dezse: Nem könnyű, valóban nem könnyű.
  • Gábor: Tudja, megmondom magának őszintén, hogy mi a baloldal: a baloldal az emberiség legnagyobb szégyene, a Föld szennye, az ország szemétládája, a homo sapiens salakanyaga, az élővilág legnagyobb tévedése. Ez a baloldal.
  • Dezse: Hát... azért ezek nagyon erős jelzők.
  • Gábor: De hát így van, nem?
  • Dezse: Szerintem meg emberekre azért annyira nem mondanék ilyesmit. Ez maradjon meg az ő módszerük, hogy ők patkányoznak minket meg…
  • Gábor: Én nem patkányozom őket, mert a patkány egy rendkívül intelligens, értelmes állat. Isten őrizz, hogy azt rájuk mondjam. Hogyne! Meg egyébként is állatokhoz nem hasonlítjuk őket, mert az állatok rendesek, intelligensek, nem támadnak meg senkit ok nélkül. Nem bántalmaznak. Tehát az állatokhoz semmiképp nem szabad őket hasonlítani.
  • Dezse: Világos. Gábor, szerintem ne folytassuk ezt a gyűlölködést, mert biztos vagyok benne, hogy sokakat ez is ugyanannyira zavar, mint a baloldali gyűlölködés. Úgyhogy én azt mondom, hogy béke.
  • Gábor: Jó, rendben. Csak egy kérdésem van hátra: Őnekik szabad, csak nekünk nem?
  • Dezse: Hát nekik sem lenne szabad.
  • Gábor: Hát igen, nekik se lenne szabad, de ők ezzel nem törődnek. Ők folyamatosan ezt teszik.
  • Dezse: Hogyha ők úgy érzik, hogy így szeretnék leélni az életüket, hogy gyűlölködnek, akkor ők ezt nyugodtan tegyék meg. Mi pedig próbáljuk meg normálisan élni az életünket, és amikor a lehetőség kínálkozik, akkor elmenni, és szavazni arra, hogy ne ők legyenek hatalmon. Gábor, köszönjük szépen, hogy telefonált. További szép napot kívánunk! Minden jót.