Jegesmedve pusztult el madárinfluenzában, a világjárvány mostanra állatok millióit ölte meg

A madárinfluenza rendkívül fertőző H5N1 vírusa a bolygó legtávolabbi részein is terjed, a Guardian cikke szerint az alaszkai környezetvédelmi minisztérium megerősítette, hogy nemrég egy jegesmedve halálát is az okozta. „Ez a világon az első bejelentett jegesmedve-haláleset, amit H5N1 okozott” - mondta Dr. Bob Gerlach, Alaszka állami állatorvosa.

Az eset Alaszka egyik legészakibb települése, Utqiagvik közelében történt, két évvel azután, hogy Észak-Amerikában kimutatták ezt a legújabb törzset. Gerlach szerint a medve valószínűleg fertőzött madarak tetemével táplálkozott. Lehetségesnek mondta, hogy több medve is észrevétlenül pusztult el, mivel általában távoli, kevés ember lakta helyeken élnek.

A jegesmedvék a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a veszélyeztetett kategóriába tartoznak, főként a tengeri jég elvesztése miatt.

A H5N1 magas fertőzőképességű változatának jelenlegi, 2021 óta tartó járványa a becslések szerint több millió vadon élő madarat pusztított el. Világszerte több ezer emlős is elpusztult a vírusban, köztük fekete- és barnamedvék. Kopasz sasok, rókák és cickányok is azok közé a fajok közé tartoznak, amelyek az elmúlt hónapokban Alaszkában pusztultak el a vírus miatt.

Diana Bell, a Kelet-Angliai Egyetem természetvédelmi biológia professzor emeritusa arról beszélt: a vírus a ragadozó és dögevő emlősök olyan széles skáláját pusztította el, hogy ez már nem csak egy baromfibetegség. A vírus mindkét sarkvidéken pusztít, az Antarktisz térségében októberben mutatták ki az első H5N1 által okozott haláleseteket, a Dél-Georgia partjainál lévő Bird-szigeten a barna halfarkas nevű madarak között. Két hónappal később több száz elefántfókát találtak holtan. Több más helyszínen is megnövekedett a szőrmésfókák, hínár sirályok és barna halfarkasok elhullása.

A tudósok arra figyelmeztettek, hogy a rendkívül fertőző vírus a modern idők egyik legnagyobb ökológiai katasztrófáját okozhatja, ha eléri a távoli pingvinpopulációkat.

A sarkvidékek ökoszisztémái különösen érzékenyek a madárinfluenzára, mivel számos olyan állat él ott, amelyek sehol máshol nem fordulnak elő a világon, és amelyek még soha nem voltak kitéve hasonló vírusoknak. Emellett az éghajlati összeomlás által leginkább érintett helyek közé tartoznak, írja a lap.