Trump a legfelsőbb bírósághoz fellebbez, hogy indulhasson az előválasztáson

külföld
január 04., 06:42

Beadta fellebbezését az amerikai legfelsőbb bíróságra Donald Trump, hogy a volt elnök indulhasson a republikánus előválasztáson Coloradóban.

A demokrata vezetésű államban a helyi legfelsőbb bíróság december 19-én döntött úgy 4-3 arányban, hogy Trump már a helyi előválasztáson sem indulhat el. Az indoklás szerint azzal, hogy hamis állításokat terjesztett az elnökválasztás eredményéről, és arra bátorította a híveit, hogy vonuljanak fel a Capitoliumra, és akadályozzák meg a szavazás hitelesítését, államcsínyre buzdított.

A Capitolium 2021 januári ostromában játszott szerepével az ítélet szerint Trump kimeríti a zendülés fogalmát, a 14. alkotmánymódosítás alapján pedig ebben az esetben ki kell zárni az indulásból - indokoltak a bírák. Az ítélet szerint Colorado államban Trump nevét le kell venni a márciusban esedékes republikánus előválasztás szavazólapjairól.

Donald Trump (77)
photo_camera Donald Trump (77) Fotó: CHANDAN KHANNA/AFP

Trump ügyvédei már akkor jelezték hogy a szövetségi legfelsőbb bírósághoz fognak fellebbezni. Messze nem csak Colorado a tét: hasonló érveléssel, a coloradói precedensre is hivatkozva, más szövetségi államokban is születhet hasonló döntés. Maine-ben ez már meg is történt, bár ott a helyi választási hatóság döntése még nem hatályos, miután azt is bíróságon támadták meg.

A Trump fellebbezésében foglaltak szerint a coloradói legfelsőbb bíróság ítéletével alkotmányellenes módon több millió szavazót foszt meg a választás lehetőségétől. "Ez az első alkalom az Egyesült Államok történetében, hogy a bíróság megakadályozza a választókat abban, hogy az egyik nagy párt vezető elnökjelöltjére szavazzanak" - áll a beadványban.

Donald Trump hívei 2021. január 6-án erőszakkal törtek be a Capitolium épületébe.
photo_camera Donald Trump hívei 2021. január 6-án erőszakkal törtek be a Capitolium épületébe. Fotó: SAUL LOEB/AFP

A fellebbezés szerint a Capitolium ostroma nem zendülés volt, csak egy erőszakossá váló tiltakozás, de ha annak is minősülne, Trump akkor sem vett benne részt személyesen. Amellett érvelnek továbbá, hogy elnökként Trumpra amúgy sem vonatkozott a kérdéses alkotmánymódosítási szegmens, és ha vonatkozna is, az is csak a hivatalok betöltésétől tilt el, önmagában a választáson való indulástól nem - az elnöki eskütételig pedig a kongresszus még elvileg módosíthat a szabályokon. Általánosabb szempontból azt hangsúlyozzák, hogy a bírák helyett inkább a választópolgároknak kell eldönteniük, hogy Trump viselkedése után megérdemel-e egy második elnökséget.

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság 6-3 arányban konzervatív többséggel bír, három bírót egyenesen Trump nevezett ki, így a volt elnöknek ott jó esélyei lehetnek. Trump kampánya intenzíven épít az ellene folyó bírósági eljárásokra és az áldozatszerepre, ami hatékonyan mozgósíthatja híveit.