Infláció: vissza a Bokros-csomag utáni évekbe

Pénteken közzétette a KSH a 2023-as decemberi és éves inflációs adatot. Ez megerősítette, amit nagyjából már lehetett tudni: több évtizedes csúcsra nőtt tavaly a fogyasztói árak emelkedése. A decemberre szépen bezuhant, 5,5 százalékos áremelkedés ellenére az éves infláció végül 17,6 százalék lett, vagyis december végén átlagosan csaknem ötödével került többe Magyarországon az élet, mint az év elején.

Ha megnézzük az éves inflációs adatokat, azt látjuk, hogy 25 éves csúcsot döntött tavaly a fogyasztói árak emelkedésének éves üteme. Legutóbb a Horn-kormány idején, az 1995-96-os Bokros-csomagot követő évben volt ennél magasabb az infláció, de akkor egy harmadik éve tartó csökkenő pályán nőttek az árak átlagosan 18,3 százalékkal (ezzel együtt egy 1998. február 2-ai tudósítás szerint Varga Mihály „a Fidesz gazdasági szakértője” a következő kormány legfontosabb feladatának nevezte, „hogy az inflációt csökkentse, a költségvetés és a fizetési mérleg egyensúlyát megtartsa”). Most viszont a 2020 óta tartó inflációnövekedés pörgött a mostani ismereteink szerint csúcsra – miközben a pénzügyminisztert Varga Mihálynak hívják.

Az árstabilitást jelentő inflációs szint egyébként a jegybanktörvény szerint most 3 százalék +/–1 százalék, korábban ez fixen 3 százalék volt. A 2010 előtti kormányoknak nem sikerült erre a szinte csökkenteni az inflációt, ahhoz Gyurcsányék jártak legközelebb 2005-ben. A 2010-es évek közepét viszont egy erőteljes dezinfláció, illetve defláció jellemezte (ez volt az ingyen pénz időszaka), de az árstabilitás közeli szintet Orbánéknak is csak 2018-2020 között sikerült tartani, és már 2021-től elkezdtek pörögni a fogyasztói árak.