A számokat nem számosság, hanem jelentés alapján vizsgáló adást azzal kezdték, hogy a 0 nincs, a semmi, a nemlét, a halál, ami kívül van a valóságon. Csak az emberi képzeletben létezik, minden, ami van, az legalább 1 – mondta Magyar.
„Igen, de mi az, ami 1? A létezés, egyedül a létezés 1. Minden más, az valamilyen szempontból lehet egyedi, de minden másból van még, a létezés az, amiből nincs másik” – mondta Puzsér.
A 0 nem tartalmaz semmit, az 1 meg mindent tartalmaz, abban benne van a teljes világ – mondta Magyar. (Univerzum, világegyetem.) „Az Isten, az az 1, és a lét, az az 1, és ez a kettő nem is igazán különbözik ám, mert a léten kívül semmi nincs, és minden a léten belül van, akár az Istenen belül” – mondta Puzsér.
Magyar szerint nem különösebben érdekes szám, de furcsa, hogy magyarul van rá egy saját szavunk, a másfél. (Van egy ilyen nevű zenekar is, ami tulajdonképpen a saját besorolhatatlanságát fejezi ki, úton van – vetette közbe Puzsér.)
Magyar elmondta, hogy elég jól látszik, hogy a nyelvek többsége tízes számrendszerben gondolkodik. Puzsér kifejtette, hogy ez azért van, mert az ember mancsán tíz ujj van, „és ezzel az ember valójában a 12-es számrendszert, ami az atlantiszi számítás, ami az ihletett rend, azt lerontotta”. Azt mondta:
„A 12-t, aminek a negyede és a harmada egyaránt egész, lerontotta 10-re, aminek sem a negyede, sem a harmada nem egész. A 6-ot, aminek a harmada és a fele egyaránt egész, lerontotta 5-re, aminek sem a fele, sem a harmada nem egész.”
Figyelmeztetett, hogy nem történelmi, hanem mitikus (a teljességről való meglévő tudásunkat leíró) fogalomként mondja, de „Atlantiszon 6 ujjunk volt, és aztán ebből a lerontott, emberszabású majom már 5 ujjon számolja a világot”, ennek megfelelően a mértékből lesz egy meghamisított, lerontott mérték, ebből lesz a tízes számrendszer. „Kivéve az idő számítását, mert az időt nem a kezén számolja az ember, az időt nem az ujjain számolja. Annyira elvont fogalom az idő, hogy nem tudta a mancshoz lerontani az idő számítását az ember, ezért az idő számításában továbbra is 12-es számrendszert alkalmaz az ember. Atlantiszi számítást alkalmaz az ember, mert annyira elvont fogalom” – mondta Puzsér.
Magyar visszatért a ketteshez: ebben valósul meg először az, hogy az egység, aki egyedül van, meghasadt, megszaporodott vagy összekapcsolódott a másikkal, és létrejön a pár. „És nem véletlenül van egy száma, mert a hasadtság, a kettő hasadtsága, az kifejeződik az állat-növény kettősségben, de kifejeződik a férfi-nő kettősségben is, kifejeződik a pólusok, a plusz és mínusz, a pozitív és negatív pólus, a magnetizmus kettősségében” – mondta Puzsér, aki szerint „az ősállapota ennek a pozitív töltés és a negatív töltés kettőssége”, ennek a nyomán keletkezett minden kettősség.
Puzsér azt mondta:
„Az ember maga kizuhant az egységből, a kettősségben tudja megvalósítani a 3-at, mert a 2-ből vissza nincs út az 1-be, de van előre a 3-ba, kvázi a 3-ban állítja helyre, a születendő gyermekben állítja helyre a megromlott vagy a megbomlott 1-et.”
„Hogyne lenne visszaút az 1-be?” – kérdezte Horváth. Magyar szerint Káin és Ábel története mutatja, hogy van visszaút, de Puzsér szerint ez nem vezet vissza az 1-be, mert megrekeszt a kétségben, nincs visszaút az 1-be, az azt jelentené, hogy visszaút az ősrobbanásba.
„De akkor nem lenne 5 ujjunk, csak 7” – vetette közbe Horváth. Puzsér elmondta, hogy nem evolúciósan volt 6 ujjunk, hanem az embernek volt egy fogalma arra, hogy ha a teremtés tökéletes lett volna, akkor az embernek 6 ujja volna.
A pár és a páratlan közötti minőségi különbségről szóló rövid kitérő után Puzsér rátért arra, hogy számos dráma szól arról, hogy „mi történik a 2-vel, hogyan emészti el egymást a 2, ha nem lép előre a 3-ba”. Ilyen például Roman Polanski Keserű méz című filmje vagy Edward Albee Nem félünk a farkastól című drámája. Puzsér szerint ezek arról szólnak, hogy ha a 2 nem lép előre a 3-ba, akkor elemésztik egymást.
„És mi történik velük? Szétesnek 1-ekre, nem?” – kérdezte Horváth, aki szerint van, amikor valakik elvesztik a gyereküket, és ezután megerősödnek, de szinte mindig szétválnak.
Magyar szerint az 1 után a 3 az első szám, aminél már stabilitás van, a háromlábú szék is stabilabb a négylábúnál, bármi, aminek négy lába van, az tud billegni, ami háromlábú, az nem tud. Elmondta, hogy a 3 az összes civilizációban kitüntetett jelentőségű, például a kereszténységben ott a Szentháromság, de a népmesékben is ott van a három testvér, a három királyfi, sőt a kultúra magasabb szintjein is megjelenik, például A három testőrben, szóval a 3 már valami izgalmasabbat jelent.
A 4 is stabil – lépett volna tovább Puzsér, felhozva a négy évszakot és a négy evangélistát, de Horváth visszatért a 3-hoz, mivel ott van a Buddha, a Dhamma és a Szangha is. Az igazságosság szempontjából is vizsgálta: szerinte az, hogy 3 a magyar igazság, az nem ezt jelenti, hanem Döbrögi elverését, de ha zsűrire vagy olyanokra gondolunk, akiknek dönteniük kell, akkor biztosan nem lesz szavazategyenlőség.
„A 2, az a hasadtságnak a száma, a 3, az pedig a teljességnek a száma. Az 1, az pedig ugye az egységnek a száma, az az ősállapotnak a száma” – mondta Puzsér, aki szerint „a 3-ba való előrelépés a 2-ből azért szakrális, mert ennek a szakralitásnak az ősállapota – amiből aztán a 3-nak minden egyes funkciója, minden egyes inkarnációja származik –, az a test, lélek, szellem hármassága”. Ez fejeződik ki a Szentháromságban is, „a világon minden testből, lélekből és szellemből áll”, nincs olyan entitás, amire ez ne lenne igaz.
Ebből parázs vita kerekedett a két műsorvezető között:
Abban maradtak, hogy ebbe az utcába inkább nem mennek bele, mert egy külön adást érne, úgyhogy a 4 előtt még rátértek egy fontos mesterséges számra.
A pi egy végtelen tört, aminek újabb számjegyeit a mai napig fedezik fel, sosem tudjuk tökéletesen megmondani, mégis kell a tökéletes forma, a kör kiszámításához – mondta Magyar Dávid. „És nincs benne ismétlődés, ha végtelenül húzod ki a pi számait, akkor sem figyelhető meg benne semmilyen mintázat” – tette hozzá Puzsér.
Amikor rátértek a prímszámokra, Magyar Dávid 47-ig felolvasta őket, majd megjegyezte, hogy ennek a sorozatnak nincs ritmusa, mindig ki kell számolni minden egyes prímszámot, hogy megtaláljuk. Puzsér azt mondta, a prímszám azért prím, mert „van benne valami eredendő, valamiféle hasonlóság az 1-hez”. „Egy tőről fakad az 1-gyel, az egyediségében egy hasonló állapotot hordoz az 1-gyel, azt az állapotot, hogy hozzáférhetetlen, eredendő szám” – mondta.
Magyar felhozta a 2 hatványait, amire a kettes számrendszeren alapuló számítástechnika épül, de szerinte ezzel egy idő után lehetetlen számolni, mert az emberi elme a tízes számrendszerre állt rá, nem a 2 hatványaira.
„A matematika, az nem az Isten nyelve véletlenül?”
– tette fel a kérdést Puzsér, aki szerint a matematika egyetemes, nem tud másik matematikát kitalálni egy másik kultúra. Magyar szerint a matematika is csak a saját szabályai között működik, és az a nagy problémája, hogy van egy matematikán kívüli világ is. Horváth szerint azért nem az Isten nyelve, mert vannak matematikusok által feltalált együtthatók, mint az e, és a matematika „nem bír végül mindent kifejezni, mert a π-t nem tudja neked így odaadni, hogy: »Figyelj, izé, 79/22!«”.
Puzsér szerint viszont oda tudja adni, csak nem a törtszámok szintjén, hanem az arány szintjén. De ezen is összekülönbözött Horváthtal:
Miután Magyar véget vetett a vitának, rátérhettek a következő számra.
Puzsér visszahozta a háromlábú és a négylábú szék stabilitásának kérdését, de Magyar elmagyarázta, hogy csak addig stabilabb a háromlábú, amíg nem terheled, viszont ahhoz, hogy a négylábú stabil maradjon, pontosan be kell lőni minden lábat, hogy egyenlő hosszúságúak legyenek.
„A 4-nek is van szakralitása: a négy évszak, az eléggé szakrális, az eléggé a világrendet tükrözi” – mondta Puzsér, amire Magyar felhozta a keresztet, ami a négy égtáj felé mutat. Horváth szerint a kereszt a hobbiasztalosnak is a legegyszerűbb dolog, amit meg tud csinálni, a négy égtáj viszont önkényes a részükről: adódik a Föld formájából, mert északon és délen van a mágneses pólus, de hogy a többi irányt hogy jelöljük ki, az már nekünk jutott eszünkbe. Magyar elmondta, hogy nagyon primitív szinten látható a Földön egy kelet-nyugati egyirányú mozgás, így alakul ki a négy égtáj. Horváth szerint a NATO-logó is ezt ábrázolja.
„Ott van a négy evangélium, az ahhoz tartozó négy apostollal, akik a négy nézőpontból nyújtják át neked az üdvtant, abban is van egy szakralitás, a 4-es azért sokrétű módon szakrális” – mondta Puzsér. Horváth szerint ez már kreált, ezzel szemben az évszakok egy sokkal hatalmasabb dolgot jelentenek, bár van, ahol nincs négy évszak. Puzsér azt mondta, a kultúra a Földközi-tengeren alakult ki, ott, ahol négy évszak van, és „ez azért rányomta a bélyegét a gondolkodásunkra a 4-es számra vonatkozóan”.
Magyar hozzátette, hogy négy végtagunk van, az állatoknak meg nagyon gyakran négy lábuk, úgyhogy ez nagyon látványos, de „ugorjunk, mert még nagyon sok számunk van”. Horváth ezután arról beszélt, hogy a fej is végtag, messziről nézve „Csillag Patrik mindenki”, és evolúciósan nem igaz, hogy hat ujjunk volt, volt viszont farkunk, és akkor „tulajdonképpen egy ilyen hatágú kis furcsa vadgesztenye az ember”. Magyar még azt is felhozta, hogy az emberi lénynek vannak páros szervei (tüdő, vese, szem, fül), és vannak olyanok, amik úgy néznek ki, mintha nem lennének párosak, mint az orr, ami egyedül van, de mégis két lyuk van rajta, szóval kicsit az is páros.
„Az 5, az egy lerontott szám”
– mondta Puzsér. Arra, hogy az iskolában az 5-ös a legjobb jegy, Puzsér azt mondta, ez is a tízes számrendszerből jön. Arról, hogy a közvélemény-kutatásokon is használnak ötös skálát a vélemények mérésére, Horváth azt mondta, „ez annak az önkénynek az eszköze, hogy ne lehessél semleges”. Ebből lett a harmadik nagyobb vitája Puzsérral:
„Na, szóval az 5-ös, az nem szakrális, az 5-ös, az lerontott szám” – mondta Puzsér, amire Magyar Dávid felhozta a pentagrammát, ami egy nagyon erős szám a kereszténységben (illetve – vetette közbe Puzsér – az árnyékkereszténységben, azaz a kommunizmusban). A zászlókban lévő csillagokban is ott van, úgy szakrális, mintha tagadná a szakralitást – mondta Magyar Dávid az 5-ről.
„Ezzel szemben a judaizmusban a hatágú csillag a csillag” – lépett tovább Magyar Dávid, amire Puzsér elmondta, hogy: „A fölfelé mutató háromszög, az az ösztönvilág, a lefelé mutató háromszög, az meg a spirituális világ, az éterikus szféra. És akkor ez a kettő egymásba csúsztatva létrehoz egy hatszöget, az a hatszög a teremtett világ, ami az alvilágnak meg a szféráknak a találkozása és a közös zónája kvázi. És akkor itt aztán képződik hat kis háromszög, ami a térnek a hat kiterjedése, ugye észak-dél, kelet-nyugat, fönt-lent, ez a hat kis háromszög, és középen a hatszög, ami a világ, amit tulajdonképpen az ösztönén (ennek is a metaforája) és a felettes én képez meg azáltal, hogy egymásban kölcsönösen teret adnak egymásnak, és ezáltal létrehozzák az ént, az én kiterjedését a hatszögben.”
Magyar szerint a 6 megint megteljesíti a teljességet, „és amúgy mi féltucatnak is hívhatjuk, aminek persze semmi értelme nincs, de megint egy érdekes dolog, hogy a 12-re van szó, a tucat”.
Puzsér szerint a 7 nagyon szakrális, nagyon mágikus, nagyon mitikus. Magyar szerint szerencseszám is tud lenni, de a hét főbűn is 7, hét törzs is volt, és a befejezett teremtés is a hetedik nap, a hét napjai is 7. Puzsér elmondta, hogy a mágnesgolyók is a hatos struktúrában lesznek stabilak, de a közepén van hely egy hetediknek, „ez nem tud máshogy kijönni, ebben kifejeződik valami nagyon-nagyon ősi rend”.
Magyar szerint a 8-as fektetve a végtelen szimbóluma, ott a Möbius-szalag, ott megint megvan minden.
Erről nem volt szó.
Magyar szerint ezt a tíz ujjal és a tízes számrendszerrel megtárgyalták.
„Abban semmi különös nincsen, legfeljebb annyi, hogy vannak nyelvek, ahol külön szó van rá, mondjuk a németben meg az angolban” – mondta Magyar Dávid a 11-ről.
„A 12, az a tökéletesség, az a teljesség száma”
– mondta Puzsér, felhozva, hogy a 12-es számrendszerben például 2×12 óra egy nap. „Jó, az egy őrület egyébként, az egész időmérésünk, tehát 12 hónap, de 7 nap, 365 nap egy év, és akkor 4 évente van egy szökőév, de egyébként 4×4, a 4. szökőév az nem szökőév, tehát őrület…” – mondta Magyar.
„A 13-as, az azért a halál száma, mert ugye a tarot-ban a 13-as számú lap a halál, és a 13-as, az a 12-es teljességéből való kilépés. Amikor a kiteljesült univerzumból, a teljességből, a 12-ből kilépsz, az a halál” – mondta Puzsér. Természetesen itt sem értettek egyet Horváthtal:
Magyar szerint a 12-ből a 11-be úgy lehet lépni, ahogy a tizenkét apostol közül Júdást kipöccintik, hogy nem közéjük való. Puzsér viszont arra figyelmeztetett, hogy Júdás helyére aztán fölvettek egy apostolt, hogy újra kiteljesítsék a számot.
Magyar szerint innentől a számok egy természeti ember számára „már kevéssé érdekesek, a nagyon súlyos számok megvoltak, és akkor még van a 16-os számrendszer, ami megint matematikai mutatvány, de igazából bármilyen számból lehetne számrendszert csinálni, csak a 16-ossal még úgy szoktak dolgozni, érthetetlen, hogy miért”.
Magyar Dávid ezt csak azért hozta fel, mivel Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvében ez az élet értelme. Puzsér szerint ez csak egy vicc, és Magyar is egyetértett, hogy pont az a vicc lényege, hogy ennek a számnak nincs semmi jelentősége.
Puzsér szerint ez nagyon fontos szám, de nem is egy szám, hanem egy arány: a kétharmadot jelöli, itt egy lerontott arányról beszélhetünk. Azt mondta: „Az eredeti, a szakrális arány a Fibonacci által meghatározott arány, az aranymetszés, amely szerint a úgy viszonyul b-hez, ahogy b viszonyul a+b-hez, és akkor ennek a Fibonacci-féle aránynak, az aranymetszésaránynak a lerontott állapota a 666, a ⅔ (ezúttal nem orbánviktorozunk), ami a megrontott arány, ami a fenevadnak a jele. Az Atyaúristennek a jele, az a Fibonacci-arány, és az Antikrisztusnak a jele, az a 666.”
Magyar még elmagyarázta, hogy a 666 héberül leírva úgy néz ki, mint valamiféle fogsor, szóval nagyon erős kép. És itt véget ért a nagyon erős adás is.
2023 végén jelent meg Puzsér Róbert Metafizika című könyve, ami a szerzője szerint „az agy mindkét féltekével kommunikáló meditációs objektum”. Hamvas Béla 1968. november 7-én, 71 évesen halt meg. (Címlapkép: Botos Tamás)