Amerikai alku miatt szavazták meg a törökök a svéd NATO-csatlakozást, Biden már lépett is Ankara érdekében
Az Egyesült Államok F-16-os vadászgépekkel honorálja meg Törökországnak, hogy bő másfél éves időhúzás után a törökök kedden megszavazták Svédország NATO-csatlakozását. Szerdán, egy nappal az ankarai parlament jóváhagyása után Biden amerikai elnök lépett is, és levélben kérte a Kongresszus és a Szenátus külügyi bizottságát, hogy támogassák az F-16-osok eladását Törökországnak.
Törökország 2021-ben jelezte igényét, hogy ha már nem kaphatják meg az ötödik generációs, F-35-ös lopakodókat, a felújításra szoruló légiflottájukat amerikai F-16-osokkal frissítenék fel. Összesen negyven vadiúj gépet vennének, 79 régebbi F-16-osukat pedig szintén amerikai segítséggel modernizálnák.
Ehhez a 21 milliárd dolláros üzlethez azonban az amerikai törvényhozás jóváhagyása is szükséges. Szavakban a Biden-adminisztráció végig támogatta az F-16-os üzletet, de a Kongresszusban és a Szenátusban is többen ellenezték azt, részben törökországi emberi jogi problémákra, részben a térség más államai elleni (elsősorban Görögországot és Egyiptomot, illetve Szíriában az amerikai szövetségben harcoló kurdokat érintő) török fenyegetésre hivatkozva, és persze azt sem nézték jó szemmel, hogy Törökország nem állt be az Oroszországgal szembeni nyugati koalícióba, elutasítják a szankciókat és az ukrajnai háborúban is el nem kötelezett szerepet próbálnak fenntartani.
Mint elemzésünkben részletesebben is bemutattuk, a svéd NATO-csatakozás török halogatásának egyik fő oka ennek az F-16-os üzletnek a bizonytalansága volt, Törökország Amerikával szemben lényegében túszként használta a svédeket, hogy megkaphassák a gépeket. Az ügy a holtpontról végül december-januárban mozdult ki, amikor Blinken amerikai külügyminiszter ígéretet tett rá, hogy ha Törökország megszavazza a svéd csatlakozást, akkor Washingtonban is át fog menni a törvényhozáson az F-16-osok török exportja.
Biden elnök mostani levele ezt kívánja elősegíteni. Papírforma szerint a Kongresszus és a Szenátus nem fog komoly akadályt állítani, erre egyébként 15 napjuk lenne. Erdogan török elnök még nem írta alá a NATO bővítéséről szóló török parlamenti határozatot, így neki is van kártya a kezében, hogy Washington se lépjen vissza az utolsó pillanatban – és persze ott van az egyelőre bizonytalan időzítésű magyar ratifikálás is, amivel még szintén húzható Svédország csatlakozása az észak-atlanti tömbhöz.