A miniszterek bénázása miatt szaporodnak az akkugyárak Magyarországon?

Magyarország egy szomorú zsákutcába hajt bele, és egyre gyorsabban haladunk. Ez a címe annak az interjúnak, amit Bod Péter Ákos, a Budapest Corvinus Egyetem professzora adott a portfolio.hu-nak.

A beszélgetés legérdekesebb része a Magyarországra telepített akkugyárakról szól. Az egykori ipari- és kereskedelmi miniszter, nemzeti banki elnök szerint a dolgozókat külföldről hozzák be, ráadásul komoly környezeti kockázatot rejtő áram- és gázigényes tevékenységre. Bod Péter Ákos nehezen tudja elképzelni, hogy egy kínai akkugyár „olyan stratégiai jelentőségű tevékenységet hozzon Magyarországra, ami a mosolygörbe valamelyik boldogabb végén van.”

A kormányzati kommunikációban emlegetett magasabb hozzáadott érték teremtése szerinte nem történik meg ezekben a gyárakban. A professzor elképzelhetőnek tartja, hogy a szerencsétlen kormányzati munkamegosztás is okozhatja az akkugyárak burjánzását. „Az egyik miniszter óriási energiát fektet abba, hogy nagy iparvállalatokat csábítson Magyarországra - mondja. - Egy másik miniszter az állami, költségvetési támogatásért felel. Idővel kiderül, hogy fizikai korlátokba ütközik a megvalósítás, mert a projekthez nincs infrastruktúra, energia meg víz. Ezért azonban már egy harmadik miniszter a felelős. De ha már elindult a folyamat a politika felső szintjén, akkor a projektbe már muszáj beruházni.”

A munkanélküliek ráadásul nem ott élnek, ahol az akkugyárak épülnek, emiatt tényleg muszáj külföldi munkaerőt behozni. Egyre kevesebb a fiatal magyar, sokan nem idehaza képzelik el a jövőjüket, különösen nem egy olyan iparágban, mint a hosszú, monoton munkanapokat nyújtó akkuipar.

Magyarország hirtelen találhatja szembe magát azzal, amivel Németország a második világháború után, amikor tömegével hívta be a vendégmunkásokat Törökországból vagy Jugoszláviából. "Mindennek bonyolult hatásai lettek a társadalomra, a munkaerőpiacra" - mondta.