A napokban nyilvánosságra kerültek a parlamenti képviselői vagyonnyilatkozatok. A politikusok önbevallásának rendszerén sokat alakítottak az elmúlt másfél évben, ám az semmivel sem lett jobb – mutat rá elemzésében a K-Monitor.
„Valódi tét nélkül idén is legfeljebb a politikusok iránti bizalom további aláásására volt jó a procedúra” – írják, és konkrét példát is említenek: Fazekas Sándor volt agrárminisztert, aki például a nullákat felejtette ki a nyilatkozatából (és akit egyébként nem zavarnak összeférhetetlenségi aggályok, mint a K-Monitor megjegyzi, képviselőként simán megszavazza saját alapítványa állami támogatását). Hogy hány nullát, azt nem tudhatjuk.
Frissítés: Hétfőn kora délután a Fidesz-frakció sajtóosztálya közleményt adott ki, miszerint „Fazekas Sándor országgyűlési képviselő vagyonnyilatkozatának két sorában elírás történt, képviselő úr haladéktalanul javította azt és elnézést kér”. Így most már tudhatjuk, hogy a 2,1 és a 19,5 számok mögül a „millió” szó maradt le.
A korrupciót vizsgáló szervezet a Facebookon a konkrét képviselői példánál maradva felsorolja: Fazekas képviselőként bruttó 2 166 217 forintot keres, az Állatorvosi Egyetem alapítványában 1,5 milliós a tiszteletdíja, emellett cégéből 9 millió forint osztalékot vett ki tavaly, „ezek egyébként pont nem derülnek ki a nyilatkozatból”.
A rendszer egészéről azt írják többek között: 2022-ben több körben módosították az országgyűlési képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat, hogy aztán még rosszabbak legyenek. Előbb átvették az EP-képviselők vagyonnyilatkozatát, majd „uniós nyomásra a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek személyi köre és a vagyonnyilatkozat megtételének módja 2022 őszén végül visszatért a sokat kritizált régi rendszerhez, de a kormány így is elérte, hogy tovább gyengítsen a nyilatkozatok tartalmán”.
A szervezet szerint az egyik probléma a rendszerrel az, hogy hiányzik belőle a szankció lehetősége. Gond az is, hogy bár a kereshetőségről sok szó volt, azt „végül úgy sikerült biztosítani, hogy az összes képviselő vagyonnyilatkozatát géppel olvasható formában feltöltötték egyetlen 2186 oldalas pdf-be”. A K-Monitor a Facebookon ír arról is, hogy az Integritás Hatóság előállt ugyan egy, még a K-Monitorénál is szigorúbb javaslattal, „javaslataikat azonban úgy tűnik, betették a fiókba a mieink mellé”. Megjegyzik ugyanakkor: „Az Integritás Hatóság a vagyonnyilatkozatok nyilvánosságát illetően megszorítóbb állásponton van, mint a K-Monitor”, ugyanakkor „a Hatóság kockázati besorolástól tenné függővé a vagyonnyilatkozatok nyilvánosságát, és elfogadhatónak tartja, hogy az információk egy része ne legyen bárki számára hozzáférhető”.