Az Európai Bizottság szerint a növekedés még nem élénkül, de az infláció a vártnál gyorsabban csökken

A tavalyi visszafogott növekedés után az EU gazdasága a vártnál gyengébb állapotban lépett át 2024-be. Az Európai Bizottság téli időközi előrejelzése mind az EU, mind az euróövezet esetében lefelé, 0,5 százalékra módosítja a 2023-as növekedési kilátásokat (az őszi előrejelzésben foglalt 0,6 százalékról), 2024-et tekintve pedig az EU esetében 1,3 százalékról 0,9 százalékra, az euróövezet esetében pedig 1,2 százalékról 0,8 százalékra korrigálja az előrejelzést. 2025-ben a gazdasági tevékenység további bővülése várható, az EU-ban 1,7 százalékos, az euróövezetben 1,5 százalékos mértékben.

Az infláció az ősszel előrejelzettnél gyorsabban lassul. Az EU egészében a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján mért infláció a 2023-as 6,3 százalékról 2024-ben várhatóan 3 százalékra, 2025-ben pedig 2,5 százalékra csökken majd. Ami az euróövezetet illeti, a 2023-as 5,4 százalék után 2024-ben 2,7 százalékos, 2025-ben pedig 2,2 százalékos HICP-infláció várható.

Mi várható Magyarországon?

A magyar gazdaság az előzetes számítások szerint 0,8 százalékkal zsugorodott 2023-ban, ami nagyjából megfelel az őszi előrejelzésben foglalt várakozásoknak. 2023 harmadik negyedévében 0,9 százalékkal bővült a gazdaság az előző negyedévhez képest, köszönhetően annak, hogy a 2022-es súlyos aszályok után helyreállt a mezőgazdasági termelés.

De a havi mutatók arra utalnak, hogy az ipari és az építőipari ágazat változatlanul gyenge teljesítményt nyújtott 2023 negyedik negyedévében. Az éves GDP csökkenése annak volt betudható, hogy visszaestek mind a beruházások, mind a háztartási fogyasztás. A becslések szerint az export is visszaesett 2023-ban, de az importkereslet még nagyobb mértékű csökkenése miatt a nettó export pozitív irányban járult hozzá a GDP-növekedéshez.

2024–25-ben a gazdaság várhatóan fokozatosan talpra áll, a GDP-növekedés 2024-ben 2,4 százalék, 2025-ben pedig már 3,6 százalék lehet (ami megfelel az őszi előrejelzésnek), és ehhez az is hozzájárul, hogy az előrejelzési időszakban várhatóan csökkenni fog az infláció és a kamatlábak is. A 2023. decemberi 15 százalékos minimálbér-emelés megnövelte a háztartások jövedelmét, és a foglalkoztatottság sem csökkent, decemberben 4,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta. A reáljövedelem növekedése és a javuló fogyasztói bizalom várhatóan ösztönzőleg hat majd a háztartási fogyasztásra.

Az infláció enyhülésére reagálva a jegybank már elkezdte csökkenteni a kamatlábakat. Ez várhatóan elősegíti majd a beruházások fokozatos fellendülését. Új, közvetlen külföldi tőkebefektetéssel megvalósuló (FDI) projektek is növelni fogják az exportot az előrejelzési időszakban. Magyarország gazdasági kilátásai továbbra is érzékenyek a globális befektetői hangulatra. Az ország különösen ki van téve az energiaárak változásainak és az esetleges energiaellátási zavaroknak is, mivel nagymértékben függ az energiaimporttól, és rövid távon csak korlátozottan képes diverzifikálni az energiabehozatalát.

A HICP-infláció 2023 decemberében 5,5 százalékra csökkent a bázishatások, a csökkenő energiaárak és a belföldi recesszió miatt. A fogyasztási kereslet élénkülése és a munkaerőköltség jelentős növekedése miatt a dezinfláció várhatóan lassabb ütemben fog haladni az előrejelzési időszakban. A jövedéki adók megemelésével az üzemagyagárak is emelkedtek 2024 januárjában.

Az éves HICP a 2023. évi 17 százalékról várhatóan 4,5 százalékra csökken 2024-ben, és 4,1 százalékra 2025-ben. Az őszi előrejelzéshez képest a várakozások negatív irányba módosultak 2024-re vonatkozóan, de változatlanok maradtak 2025-öt illetően.