„A Kúria elnöke az említett lapszámban 3. sorszámú eseti döntés közzétételének körülményeire vonatkozóan soron kívüli vizsgálatot rendelt el” – válaszolta kérdéseinkre a Kúria kommunikációs osztálya, majd hozzátették:

„A vizsgálatra tekintettel a Kúria elnöke elrendelte a folyóirat szerkesztésének és kiadásának felfüggesztését.”Ahogy azt a kegyelmi döntésről szóló, a 444-en megjelent első cikkünk születésének körülményeiről elmondtuk mi is ebben a videóban, és ahogy azt ugyanúgy leírta az esetre a figyelmünket felhívó ügyvéd a szerdai posztjában, a Kúria havi folyóirata különös szerepet játszott abban, hogy napvilágra kerülhetett K. Endre elnöki kegyelmének ügye.

Emlékeztetőül: mi úgy szereztünk tudomást a kegyelmi döntésről, hogy egy olvasónk elküldte nekünk a Kúria Bfv.III.1.191/2022/13 számú felülvizsgálati határozatát, ami 2023. szeptember 25-én született. Ez Vásárhelyi Jánosnak, a bicskei gyerekotthon pedofil bűncselekményekért elítélt igazgatójának és K. Endrének, az otthon igazgatóhelyettesének a közös ügyéről szólt. Vásárhelyit a rábízott gyerekek megrontásáért már elítélték, de ellene és K. ellen kényszerítésért is indult eljárás, amelynek másodfokú, jogerős ítélete szerint az igazgatót további 2 év 3 hónap, míg az igazgatóhelyettest 3 év 4 hónap szabadságvesztésre ítélték. A 2021 júliusában született másodfokú, jogerős ítélet után ún. felülvizsgálatért a Kúriához fordultak. Hogy ezt Vásárhelyi vagy K. Endre jogi képviselője tette meg, nem tudjuk, ahogy azt sem, tudott-e róla az a fél, aki esetleg nem kezdeményezte a kúriai vizsgálatot.

Ám ezzel párhuzamosan K. Endre – illetve a legvalószínűbb forgatókönyv szerint egy családtagja – köztársasági elnöki kegyelemért is folyamodott. Ezt 2023. április 27-én meg is kapta Novák Katalintól. Tehát négy hónappal azelőtt, hogy a Kúria lezárta volna a felülvizsgálati eljárást. Így amikor az végül megtörtént, ez a körülmény, a kegyelem ténye bekerült a határozat indoklásának 24. pontjába. Ez az ítélet tehát tavaly szeptember óta elérhető volt a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, ahol elvileg meg is találhatta volna az, aki például valamilyen keresőszó alapján ráakad. Ilyen azonban nem történt.

Létezik azonban egy Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című folyóirat. Ezt a lapot, ahogy az impresszumból is kiderül, 15 kúriai bíró szerkeszti. A folyóiratba valamilyen szempontból fontos döntések kerülnek be, jogászok között ezeket „BH”-nak is nevezik (a bírósági határozatok kifejezésből). Hogy mi a pontos szerkesztési elve a folyóiratnak, ezt most megkérdeztük a Kúria kommunikációs osztályától, ám azt a választ kaptuk, hogy ezt a kérdést is érinti a vizsgálat, amit a Kúria elnöke rendelt el, így addig nem válaszolnak rá.

Az olvasónk, a vidéki ügyvéd, aki a folyóiratban akadt rá az ítéletre, így írt erről: „Azt lehet tehát mondani, hogy a »BH«-k azok a kúriai határozatok, melyeket a Kúria a joggyakorlat egysége és fejlődése szempontjából a legfontosabbaknak ítél. A szóban forgó határozatot tehát a Kúria ilyen, elvi jelentőségű döntésnek minősítette, és nyomtatott formában is megjelentette a Kúriai Döntések című folyóirat 2024. januári számában.”

A januári szám (72. évfolyam 1. szám) 2024. január 16-án jelent meg, 3. sorszámú eseti döntésként szerepel benne Vásárhelyi és K. Endre kényszerítéses ügye (itt lehet elolvasni a 31. oldalon). Ez azt is jelenti, hogy két hét telt el addig, míg az olvasónk észrevette a kegyelmi döntésről szóló részt.

Beszéltünk Ábrahám Mártával, a szerkesztőbizottság elnökével és Balogh Zsolt főszerkesztővel is. Mindketten a Kúria kommunikációs osztályához irányítottak, ahonnan a fenti választ kaptuk, tehát azt, hogy a Kúria elnöke vizsgálatot rendelt el az eset kapcsán, és annak lezártáig felfüggesztik a lap megjelenését. Ez vagy a kérdésünk után, vagy a közvetlenül ezt megelőző napokban történhetett, hisz két napja, 20-án még megjelent a legújabb, februári lapszám.