„Hogyan és miért robbantottam ki a kegyelmi botrányt?” – ezzel a felütéssel indul a posztja annak az ügyvédnek, aki elküldte nekünk (és más független hírportálnak is) azt a kúriai döntést, amelyből kiderült, Novák Katalin kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyerekotthon volt igazgatóhelyettesének. Annak a férfinak, aki megpróbálta fedezni a pedofil felettesét. A cikk végül itt, a 444-en jelent meg elsőként. Azóta megtaláltuk magát K. Endrét, az ő ügyvédjét, Etyek fideszes alpolgármesterét, a pedofil igazgató ügyvédjét, aki az Orbán családnak is dolgozott és számos más szereplőjét, fontos részletét az ügynek, ami a köztársasági elnök, Varga Judit és Balog Zoltán lemondásához vezetett. És amelynek pontos lefolyását a mai napig nem ismerjük, mert senki nem adott pontos magyarázatot a döntésre.

A forrás a Vidéki prókátor néven indított új oldalára ismét levélben hívta fel a sajtó figyelmét. Ebben azt írja, „a továbbiakban is számítok diszkréciójukra anonimitásom megőrzése érdekében”. Íme a poszt:

link Forrás

Ebben arról ír, a botrány kirobbanása óta gyötri a kérdés, kiálljon-e a nyilvánosság elé. Szerinte a személye nem lényeges és – ahogy írja – nincs is annyira kedve „a mai magyar közéletben való részvételhez”. Ehhez fontos adalék, hogy egy korábbi telefonbeszélgetésünk alatt azt mondta, alapítója volt az MDF-nek a városában és 98-ban a Fideszbe is belépett egy időre.

„A bírósági ítéletek olvasása számomra nem csak munka, hanem egyben szórakozás is” – írja a posztban arról, miért forgatta a Kúria Döntések című folyóirat januári számát február elsején, aznap, amikor végül elküldte azt a bizonyos levelet. Ezeket a körülményeket a forrás inkognitójának megőrzésével mi magunk is elmondtuk abban a videóban, amelyet Novák lemondása után készítettünk:

link Forrás

Azt írja, „undorral és elborzadva” olvasta a határozat elejét, ahol az ügy részleteit rögzítették. Innen hosszabban idézem a posztot: „Amikor azonban ahhoz az ominózus 24. ponthoz értem, a kávéscsésze kis híján kiesett a kezemből és majdnem leszédültem a székemről: a Kúria ebben a pontban rögzítette, mégpedig egy bírósági határozathoz méltó hideg, precíz tárgyilagossággal Novák Katalin kegyelmi döntésének tényét és pontos tartalmát. Többször is átolvastam a szöveget, mert nem hittem a szememnek. Elnöki kegyelem? Egy ilyen – még büntetőügyekhez szokott ügyvéd szemével nézve is - ocsmány, undorító ügyben, melyben szexuálisan abuzált, ráadásul érzelmileg, lelkileg és egzisztenciálisan teljesen kiszolgáltatott, gyermekotthonban nevelkedő kiskorúak a sértettek? És pont egy olyan politikustól, aki egész politikusi karakterét a család- és gyermekvédelemre építette fel, ráadásul a „gyermekvédelmi”, „pedofilellenes” propagandakampány kellős közepén, amikor azzal harsogják tele közpénzből az országot, hogy a gyermekek védelme miatt támadja „hazánkat” „Brüsszel”? Ordított, hogy itt valami nagyon „bűzlik”.

Azt írja, kötelességének érezte tájékoztatni a magyar közvéleményt, „azt azonban természetesen nem sejtettem, hogy milyen következményekkel fog járni ez a tájékoztatás” – teszi hozzá. Azt írja, nem tudja, hogy volt-e ebben az ügyben bármiféle „konspiráció, összeesküvés, előre eltervezett agyafúrt leszámolási akció”. „Sem Magyar Pétert, sem pedig a Fidesz egyetlen más volt, vagy jelenlegi politikusát nem ismerem személyesen, a magyar közéletben kizárólag a közösségi portálon megosztott gondolataimmal vagyok jelen” – mondja.Szerinte a kegyelmi döntés nyilvánosságra hozatalában a legfontosabb szerepe a Kúriának volt. Bár anonimizált formában, de könnyen beazonosítható módon a Kúriai Döntések 2024. januári számában való megjelentetéssel „a botrány kirobbanása elkerülhetetlen és már csak idő kérdése volt”.

A poszt további részében morális és jogászi megjegyzéseket is tesz arról, miért tartotta fontosnak, hogy tájékoztassa felfedezéséről a sajtót, mi a véleménye az ügy eddigi lefolyásáról és számos rendszerkritikus megjegyzést is tesz. Az írást így zárja:

„A kegyelmi döntés tehát morális, jogi és politikai szempontból egyaránt alapvetően elhibázott, menthetetlen volt, s az, a Kúriának, egy NER-kritikus ügyvédnek és a független sajtónak, nevezetesen a 444-nek köszönhetően az egész magyar nyilvánosság számára ismertté vált. Innentől kezdve a többi pedig már ismert.”