2020 óta nem indította az állam akkora eladósodással az évet, mint idén
Idén januárban 2064,4 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetés adóssága – írja a Pénzügyminisztérium részletes államháztartási jelentése. Az adósságot állampapírok kibocsátásával és hitelek felvételével lehet finanszírozni, ezek ütemezése évenként más, de az egy erős jelzés, hogy ekkora adósságnövekedéssel utoljára négy éve indult az év (akkor év végéig 7002,4 milliárd forinttal nőtt, és először lépte át a 30 000 milliárd forintot az adósság).
Az idei januári adósságnövekedés több mint kétszerese a tavaly januárinak. 2023-ben a januári és a márciusi adósságmegugrást leszámítva augusztusig kis mértékben nőtt az állam eladósodottsága. Augusztusról szeptemberre azonban óriásit romlott a mutató, majd kisebb korrekció után év végére 5302,8 milliárd forinttal haladta meg a 2022 végi szintet.
A múlt év végére a központi költségvetés adóssága átlépte az 50 000 milliárd forintos szintet (50 865,2 milliárd forint volt), azaz a 2020 végi szintről három év alatt nominálisan 38,66 százalékkal emelkedett. Az idén januári további 2064 milliárddal pedig már 52 929,7 milliárd forintnál jár, az egy főre jutó adósság (a KSH 9,58 milliós becsült népességszámával kalkulálva) 5 525 020 forint.
A tavalyi adósságnövekedést egyébként jócskán tompította a forint erősödése, pláne az egy évvel korábbihoz képest. 2022 végére ugyanis csak a forint árfolyamváltozása 732,3 milliárd forinttal járult hozzá az adósságállomány értékének növekedéséhez – de év közben, szeptember-októberben, amikor Matolcsy György jegybankelnök utólagos értékelése szerint közel voltunk az árfolyamválsághoz – több mint 1000 milliárd forintos tételt jelentett ez.
Ezzel szemben tavaly a forinterősödés minden hónapban csökkentette a központi költségvetés adósságának értékét, év végére ez a hatás 567,5 milliárd forinttal javította a mutatót. A múlt hónapra viszont eltűnt ez a forinterősödés-faktor, és csak az árfolyamváltozás 100 milliárdot rontott az egyenlegen.