A magyarok vásároltak a legkevesebbet tavaly az EU-ban

A magyar háztartások azért költik a legkevesebbet, mert a legalacsonyabb a jövedelmük – a Népszava szemléje szerint ezt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzőinek sikerült megállapítaniuk, miután kiderült, hogy az EU-ban a magyarok fogyasztása volt a legalacsonyabb 2023-ban.

2022-ben a bolgárok még mögöttünk álltak, de a tavalyi, 17 százalék feletti itteni infláció miatt ők is megelőzték a magyarokat.

Bár az elmúlt években forintban tényleg nőttek a háztartások bevételei, 2012 és 2022 között 140 százalékkal, továbbra is az a helyzet, hogy euróban az EU-átlag kevesebb mint felét érik el a hazai bruttó átlagkeresetek, de vásárlóerő-paritáson is csak 64 százalékát. Az MNB szakértői szerint ebből gazdasági modellváltással lehetne kitörni: a kormánynak olyan ágazatokba kellene tőkét vonzania, amik növelik az itthon maradó bruttó nemzeti jövedelmet.

A másik probléma az infláció: a GKI Gazdaságkutató tanulmánya szerint az uniós csatlakozás óta eltelt húsz évben Magyarországon nőttek a leggyorsabban a fogyasztói árak a 10 tagállam közül, amikkel egyszerre lett az EU tagja. Húsz év alatt az árak 140 százalékkal emelkedtek az EU-ban, Magyarországon a növekedés pedig 240 százalékos volt.

Az MNB számításainak konklúziója egyébként az lett, hogy már ugyanolyan drága Magyarországon az élet, mint az EU-ban, csak épp fele vagy harmadakkora jövedelem mellett.