A „valamint” szó miatt megint pert nyert a Líra a homofób törvény miatt bírságoló hatóság ellen

A Győri Törvényszék is a Lírának adott igazat egy fogyasztóvédelmi bírság miatt indított perben. Most a Komárom-Esztergom megyei kormányhivatal által kiszabott bírságról mondta ki a bíróság, hogy azt jogtalanul rótták ki a könyvkereskedőre. Az ítéletben most is szerepet játszott, hogy az ún. gyerekvédelmi törvény és az azt szabályozó kormányrendelet szövege nyelvtanilag mást jelent, mint a szöveg közkeletű politikai értelmezése: ez alkalommal a kettős jelentésű „valamint” szó használata miatt nem fogadta el a bíró a kormányhivatal érvelését. A bíróság azt is megállapította, hogy az Esti mesék lázadó lányoknak című könyv transzneműségről szóló története „minden, csak nem öncélú”. Az ítélet jogerős.

A kormányhivatal még 2023 szeptemberében tartott ellenőrzést a tatabányai Líra Könyváruházban, és megállapította, hogy ott a gyerekkönyvek között lefóliázva forgalmazták Francesca Cavallo és Elena Favilli Esti mesék lázadó lányoknak című könyvét. Mivel a hatóság álláspontja szerint a kötet „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását jeleníti meg, illetve népszerűsíti”, 100 ezer forint bírságot rótt ki. A Líra vitatta a büntetés jogosságát, és bírósághoz fordult.

Valamint

A Líra most is csatolta a beadványához egy nyelvész szakértő szakvéleményét. Kenesei István, az MTA rendes tagja, az MTA Nyelvtudományi Intézetének volt igazgatója megállapította, hogy a kormányrendelet szövegében szereplő „valamint” kötőszóval elválasztott mondatrészek kétféle módon értelmezhetők. A jogszabály rendelkezései „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló termékekre” fogalmaznak meg korlátozásokat és tilalmakat.

A „valamint” szó két funkciót is betölthet a mondatban.

1. Egyszerű „és” értelemben egyrészt jelentheti azt, hogy az adott tiltás olyan könyvekre vonatkozik, amik egyszerre rendelkeznek az összes felsorolt tulajdonsággal – még akkor is, ha ilyen tartalmú könyv nehezen képzelhető el.
2. Másrészt elválaszthatja a két mondatrészt: ebben az esetben az öncélú ábrázolás tilalma kizárólag az első mondatrészben szereplő születési nemtől való eltérésre, a nem megváltoztatására és a szexualitásra utal, míg a második mondatrészben szereplő homoszexualitás esetében a megjelenítés és a népszerűsítés tilalmas.

A bíróság – a „valamint” szónak az egyéb jogszabályokban is használt jelentését szem előtt tartva – ez utóbbi értelmezést fogadta el, és megalapozatlannak tartotta, hogy a hivatal határozata összekeverte az eltérő eseteket, és nem az öncélú ábrázolás megvalósulását vizsgálta, hanem a transzneműség és a nemváltás megjelenítését, illetve népszerűsítését találta jogsértőnek.

A bíró az ítéletében kitért rá, hogy „egy könyvet nem lehet egyetlen oldal alapján minősíteni”, ezért elolvasta a kötetet, és így vizsgálta, hogy az öncélúan ábrázolta-e a születési nemtől való eltérést vagy a nemváltást. A bíró idézte a könyv előszavát, ami szerint:

„Fontos, hogy a lányok tudják, milyen akadályok állnak az útjukban. De ugyanilyen fontos, hogy tudják, ezek az akadályok nem áthághatatlanok. Túljuthatnak rajtuk, sőt akár el is mozdíthatják az akadályokat az utánuk következők útjából pont úgy, ahogy ezek a nagyszerű nők tették. Könyvünk száz története mind a bizakodó szív világmegváltoztató erejét bizonyítja.”

Ezután azzal folytatta, hogy ezt a könyvet olvasva egy reneszánsz festőnő történetén keresztül lehet beszélgetni a nők elleni erőszakról, egy szíriai úszónő történetén keresztül a migrációról, egy elsőként jogosítványt szerző szaúdi nő történetén keresztül a jogaikért küzdő emberekről és „igen, Coy Mathis történetén keresztül beszélgethetünk a transzneműségről”. A bíró szerint semmi sem áll távolabb az öncélúságtól, mint a könyv ábrázolása: ezek XXI. századi témák és problémák. A fentiek alapján a bíróság megsemmisítette a Líra büntetésére vonatkozó határozatot, így a büntetést nem kell befizetni.

Ellentmondások, nyelvtani hibák

A könyvszakma képviselői 2021 óta több fórumon jelezték, hogy az ún. gyerekvédelmi törvény könyvkereskedőkre vonatkozó pontjai nem egyértelműek, belső ellenmondásokat és nyelvtani hibákat tartalmaznak, számos más jogszabályba ütköznek, a bírságolás során pedig a törvényt szelektíven betartva, a piac szereplői számára kiszámíthatatlan módon járnak el a hatóságok.

2023 tavaszán 1 millió forint bírságot kapott a Libri, mert az Esti mesék lázadó lányoknak című könyvet forgalmazta. Tavaly szeptemberben a Líra két boltjában is ellenőrzést tartottak: Kecskeméten 5 millió forint, Tatabányán pedig 100 ezer forint büntetést róttak ki ugyanezért a könyvért a jogszabály különböző pontjaira hivatkozva. A bíróság most az utóbbi esetben döntött, és adott igazat a könyvkereskedőnek. A kecskeméti ügyben még nem indult el a bírósági eljárás.