A védelmi ipar területén Ukrajnát már kvázi-tagállamként kezelné az EU

Takács Lili
eu
március 05., 14:22

A Ukrajna elleni agresszió megindulása óta folyamatosan szó van arról, hogy Európának meg kell erősítenie a védelmi képességeit, ezeket a törekvéseket az orosz-ukrán háború elhúzódása és Donald Trump sajátos kijelentései csak erősítik. Az idei müncheni biztonságpolitikai konferencia egyik fő témája is az európai védelem megerősítése volt, Ursula von der Leyen nemcsak arra utalt Münchenben, hogy újraválasztása esetén külön védelmi biztosi pozíciót hozna létre, hanem arra is, hogy hamarosan benyújtják az EU első és nagyratörő védelmi ipari stratégiáját.

Az Európai Bizottság von der Leyen ígéretének megfelelően kedden bejelentette első európai védelmi ipari stratégiáját, és ambiciózus új intézkedéscsomagot javasolt az európai védelmi ipar versenyképességének és felkészültségének támogatására. Az európai védelmi ipari stratégia foglalja össze az európai védelmi ipar Bizottság által elképzelt jövőképét, lényegében a cél a több, jobb, közösebb védelmi célú beszerzés rövid és hosszú távon egyaránt. Most még az a jellemző, hogy a tagállamok azt sem tudják pontosan, hogy milyen védelmi ipari termékek érhetőek el Európán belül, mert nincs egy közös regiszter, katalógus, amiben ez számon lenne tartva, ezt a ma bejelentett európai katonai értékesítési mechanizmus bevezetésével tervezik orvosolni.

A szintén ma bejelentett Európai Védelmi Ipari Program (EDIP) pedig egy olyan javasolt pénzügyi eszköz, ami a védelmi ipar felkészültségét igyekszik növelni új jogi keretek és pénzügyi ösztönzők révén. Mivel ez egy jogalkotási kezdeményezés, a Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia. A bejelentés alapján ez egy új, önkéntes jogi keret lenne, 2025-2027 között másfél milliárd eurós büdzsével.

Célok

  • 2030-ra az EU-n belüli védelmi kereskedelem az EU védelmi piacának legalább 35%-át tegye ki. Bizottsági források szerint ma ez az arány 15% körül van, és csökkenő tendenciát mutat.
  • 2030-ra a tagállamok védelmi beszerzési költségének legalább 50%-ának, 2035-re pedig 60%-ának az európai védelmi technológiai és ipari bázisából kell származni. Most a „külső" beszerzések aránya 80% körül van, ez az ukrán háború kitörése óta növekedett.
  • 2030-ra a tagállamoknak a hadiipari beszerzések legalább 40%-át kell valamilyen együttműködési formában beszerezniük. Jelenleg a kitűzött 25%-os célt sem sikerült elérni

A magyar kormány alapvetően támogatja az európai védelmi ipar fejlesztését, de vannak olyan részei a Bizottság javaslatainak, amik várhatóan kevéssé fognak tetszeni Orbánnak, vagy minimum a szokásos orbáni fénytöréssel kell majd kommunikálni ahhoz, hogy az eddigi kormánykommunikációba illeszkedjen: Ukrajnát ugyanis kvázi-tagállamként kezelik a védelmi iparra vonatkozó javaslatokban, az EU innovációs irodát fog nyitni Kijevben, még idén EU-Ukrajna védelmi ipari fórumot fognak tartani, az Európai Védelmi Ipari Program legtöbb kezdeményezése pedig az ukránok számára is elérhető lesz.

A tervek szerint a Kohéziós Alap és az InvestEU forrásait is fel lehetne használni védelmi ipari projektek finanszírozására, az Európai Befektetési Bankot pedig arra kéri a Bizottság, hogy a védelmi ipari finanszírozási gyakorlatát alakítsa át, és támogassa jobban a szektort.

A nemzeti szuverenitásra érzékenyek megnyugtatása érdekében Thierry Breton belső piaci biztos a stratégia bejelentésekor hangsúlyozta, hogy a védelempolitika továbbra is tagállami hatáskörben marad, nem csökken a tagállamok kompetenciája, nem fognak EU-s költségvetésből fegyvereket venni az Európai Uniónak, „nem lesz fegyverraktár a Bizottság központjában".

eu védelmi ipar védelmi kiadás