Év végére lefulladt a magyar gazdaság, a tavalyi recesszió az idei kormányzati GDP-terveket is elintézheti

Kedden tette közzé a KSH a magyar gazdaság 2023-as teljesítményéről szóló részletes jelentését. Ez megerősítette a korábbi gyorsjelentést: tavaly év végére ismét leállt a magyar gazdaság, így az év egészében a GDP 0,9 százalékkal csökkent. A naptárhatással kiigazított adat – ami figyelembe veszi azt, hogy egyik évben kevesebb, másikban több munkanap van – ennél kicsivel kedvezőbb, 0,7 százalékos visszaesést mutat.

Ezzel 2023 lett a harmadik olyan év 2010 óta, amikor recesszióban zár a gazdaság, 2020-ban a koronavírus-világjárvány, míg 2012-ben egy nagyjából másfél éves, részben az aszályból, részben a háztartások fogyasztásának csökkenéséből adódó visszaesési folyamat eredménye lett a mostaninál is nagyobb recesszió (2000 óta még egy évben, 2009-ben zárt visszaeséssel a gazdaság, akkor a globális hitelpiaci válság miatt).

Ha a negyedéves bontásban nézzük az adatokat, az látszik, hogy a magyar gazdaság stagnálása lényegében most is másfél éve tart. Éves alapon a 2022-es harmadik negyedév, míg az előző negyedévvel összevetve a 2022-es második negyedév hozott utoljára szemmel látható növekedést.

Az utóbbi másfél év hat negyedévében háromban visszaesett, kettőben stagnált, és csak a tavalyi harmadik negyedévben mutatott életjeleket (0,8 százalékos növekedést) a magyar gazdaság. Ez utóbbit is jórészt csak az agráriumnak köszönhettük, amely az aszály miatt hatalmas visszaesést hozó 2022 után tavaly hatalmas növekedést produkált.

A mezőgazdaság nemcsak a harmadik negyedévben, hanem az egész évben is kiugróan teljesített, persze volt honnan feljönni. Az ágazat 2022-ben 24 százalékos mínuszban zárt, ezután jött össze tavaly egy 68,5 százalékos plusz, így a két évvel ezelőtti volumenét szintén impozáns mértékben, 28 százalékkal haladja meg.

Igaz, a tizenhat nemzetgazdasági ágból ez az egy volt, ahol valóban jó eredmény született. A többi tizenötből kettő hozott még látható növekedést, az egyik a „Humán-egészségügyi, szociális ellátás” volt 9,3 százalékos bővüléssel, míg a másik az „Információ, kommunikáció” 2,6 százalékos növekedéssel (de ezek is lassabb növekedést hoztak, mint amit 2022-ben produkáltak).

Négy ágazatban volt stagnáláshoz közeli, 0,4-0,5 százalékos a növekedés, míg kilenc nemzetgazdasági ágban durva visszaeséssel zárult a múlt év. A legnagyobb pofont, ahogy ezt év közben is látni lehetett, a kereskedelem kapta a mínusz 9,7 százalékkal – ráadásul ez az ágazat már 2022-t is csak csekély, 0,9 százalékos bővüléssel zárta –, de a nemzetgazdaság szempontjából talán még fájóbb volt, hogy az ipar 5,2 százalékkal esett vissza. További aggasztó jel, hogy az ipar és ezen belül a feldolgozóipar az utolsó negyedévre már 6,4 százalékos mínuszban volt, tehát nem a kilábalás, hanem a válság elmélyülése látszik (ráadásul az ipar hanyatlása már 2022 második felében elkezdődött, tehát elhúzódó folyamatról van szó).

A részletes adatokban hatalmas meglepetést nem láthatunk, a gazdaság egyes szegmensei nagyjából a várakozásoknak megfelelően teljesítettek. A vártnál gyengébb GDP-adat inkább minden tényező együttes hatásaként alakult ki, nem pedig egy szegmens meglepő teljesítményéből fakadt – reagált a részletes adatokra Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, aki azt is kiemelte, hogy a mezőgazdaságot leszámítva „minden más főbb gazdasági területen visszaesés mutatkozott, vagyis egy általános, a gazdaság minden területét érintő visszaesésről beszélhetünk”.

Az adatok alapján a szakértő úgy kalkulál, hogy az idei kormányzati növekedési kilátások is túlságosan optimisták: „A gyenge negyedik negyedéves teljesítmény miatt az úgynevezett áthúzódó hatás is csekély lesz. Amennyiben 2024 minden negyedévében stagnálna a magyar gazdaság, ahogyan tette azt az elmúlt negyedévben is, úgy a statisztikai hatások miatt idén mindösszesen 0,4 százalékos lenne a GDP-növekedés”. A számításai szerint ahhoz, hogy „a kormányzat által áhított 4 százalék körüli éves gazdaságbővülést elérjük, az idei év minden negyedévében legalább 1,5 százalékos gazdasági növekedésre lenne szükség az előző negyedévhez képest. Négy negyedéven keresztül ilyen dinamikus növekedést – a Covid okozta extrém visszaesés utáni különleges kilábalási időszakot kivéve – eddig egyszer sem volt képes produkálni a magyar gazdaság”.