900 ezer magyar nyugdíjas élhetett a létminimum alatt tavaly

A jelenleg elérhető létminimum-számításokból kiindulva 2023-ban több mint 900 ezer magyar nyugdíjas kapott a szerény megélhetésre elegendő összegnél kevesebb állami nyugdíjat a Bankmonitor szerint.

2015-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakmai okokra hivatkozva abbahagyta a hazai körülményekre vonatkozó létminimum-értékek számítását és közzétételét - amit azóta a Policy Agenda végez el évről évre. A létminimum egyébként nem szegénységi küszöböt takar, hanem egy olyan jövedelemszintet, amely biztosítja a háztartás lakóinak számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielégítését.A Policy Agenda legfrissebb, 2023-as tanulmánya a 2020-as adatokat tartalmazza, akkor így nézett ki a különböző összetételű háztartások létminimum fenntartásához szükséges jövedelemszintje:

• két aktív korú felnőttből háztartás: 218 400 Ft,
• két felnőttből és két gyermekből álló háztartás: 362 000 Ft,
• egyszemélyes nyugdíjas háztartás: 112 300 Ft,
• kétszemélyes nyugdíjas háztartás: 193 500 Ft.

A Bankmonitor azt is összegezte, hogyan változott 2006-tól 2020-ig az egyfős nyugdíjas háztartások létminimum-szintje:

És bár 2020 utáni számítások még nincsenek, a Bankmonitor igyekezett felbecsülni, hány nyugdíjas élhetett 2023-ban a létminimum alatt.

Az éves átlagos nyugdíjas infláció – azaz a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján mért fogyasztói áremelkedés – 2021-ben 4,6 százalék volt, 2022-ben már 15,2 százalék, majd 2023-ban 18,3 százalékkal drágult a nyugdíjasok megélhetése. Ezekkel a számokkal rendre növelve a 2020-as adatot a Bankmonitor úgy számolt, hogy 2023-ban már 160 100 forintra nőhetett az egyszemélyes nyugdíjas háztartás létminimum-szintje.

A KSH adatai alapján a becsült létminimumnál (tehát havi 160 ezer forintnál) így a Bankmonitor számításai alapján több mint 914 ezer ember, vagyis a nyugellátásban részesülők 40,2 százaléka kapott kevesebb nyugdíjat.

Fontos hozzátenni, hogy a nők és a férfiak között számottevő különbség figyelhető meg a nyugdíj mértékének szempontjából (is). Mivel a nők jellemzően rövidebb szolgálati idővel mennek nyugdíjba, és a keresetük is alacsonyabb az aktív éveikben, ez a kettős hátrány a nyugdíjukban is érvényesül:

a férfi nyugdíjasok 35,7%-a (307 ezer fő), míg a nők 42,9%-a (607 ezer fő) tartozott a létminimum alatti osztályokba.A Bankmonitor azonban hozzáteszi: az egyszeri juttatások miatt valamelyest azért javul a kép, persze eseti jelleggel. Így például a 13. havi nyugdíj révén a jogosultak februárban dupla juttatást kapnak, míg az esetleges évközi nyugdíjkorrekciók és a nyugdíjprémium tovább növelhetik az állami forrásból származó bevételüket. 2023 novemberében a kormány 3,1%-os nyugdíjkorrekciót alkalmazott, melyet egész évre visszamenőleg egy összegben kaptak kézhez a nyugdíjasok, nyugdíjprémium viszont a gazdasági mélyrepülés miatt nem érkezett.

Ha valaki 2023 januárjában 143 250 forint nyugdíjat kapott, viszont jogosult volt a fenti juttatásokra, akkor a 3,1 százalékos nyugdíjkorrekció és a 13. havi nyugdíj következtében végül évi 1 920 000 forint állami ellátásban részesült tavaly, ami 12 hónapra elosztva pont 160 ezer forintnak felel meg. Emiatt tehát 914 ezer főnél valójában kevesebben lehettek azok, akik elméletileg minden állami juttatást figyelembe véve is a becsült létminimum alatt helyezkedtek el, de még így is borzasztóan széles rétegről, feltehetően legalább 700 ezer emberről beszélhetünk.