1999. szeptember 14-én 500 000 lejes pénzbírságot kapott a kolozsvári bíróság büntetőjogi eljárásában két magyar nevű kolozsvári lakos, a 379/1999. számú ítéletben emellett kötelezték őket fejenként 200-200 ezer lejes perköltség megfizetésére is. Az ügyben az egyik vádlott, majd elítélt személy a huszonhat éves, brassói születésű, az egyetem miatt néhány évvel korábban Kolozsvárra költözött Orbán János Dénes.
Orbánt és tettestársát pénzhamisítás és csalás bűntettével összefüggésben elkövetett érmehamisítás, az 1968. évi román Btk. 215. és 282. paragrafusában tiltott bűncselekmények vádjával állították bíróság elé. A bírósági végzés megállapította, hogy a cselekmény abban az esetben nem minősül kifejezetten bűncselekménynek, ha a törvény által védett értékek egyikére gyakorolt hatás nem jelentős, a konkrét tartalma miatt a cselekmény nem minősül jelentősnek, valamint nem hordozza magában a bűncselekményre jellemző társadalmi veszélyességi fok jellemzőit. Vagyis elkövetett egy jogellenes cselekményt, de az nem volt olyan súlyú, hogy bűncselekménynek minősítse a bíróság, így csak bírságot szabott ki annak elkövetése miatt.
Tizenhat évvel később Orbánnak ismét bírósági ügye támadt egy pénzügyből, de az már legalább nem büntető-, hanem polgári peres eljárás volt: egy tartozást követeltek tőle vissza. Az erdélyi, de Magyarországon is jól ismert üzletember Nagy Elek érdekeltségébe tartozó cég nagyjából százezer euróért pereskedett vele. Pedig épp Nagy volt az, aki egy kolozsvári vállalkozó elmondása szerint
a 2000-es évek közepén még azt mondta, amikor megkérdezték tőle, érdemes-e kölcsönadni Orbán János Dénesnek a nagyívű projektötleteire: Orbán „rendes fiú, még ha kicsit álmodozó is”.
Ezt ő maga is komolyan gondolta, nemcsak a cégcsoportján keresztül, hanem állítása szerint magánszemélyként is jelentős kölcsönnel segítette ki Orbánt, de arról, mivel bizalmi alapon adta, nincsenek dokumentumai.
Arról a mára többek között Kossuth-díjjal is elismert Orbán János Dénesről van szó, akinek már az erdélyi évektől kezdve mentora volt Szőcs Géza volt államtitkár, és aki a 2010-es évek közepe óta több milliárd forintnyi közpénzt fölött diszponálhat például az állami íróakadémia vezetőjeként – ez csak az indulása első három évében csaknem kétmilliárd forintot kaphat –, vagy például a Nemzeti Kulturális Alap szépirodalmi kollégiuma egyik, miniszter által delegált tagjaként és elnökeként.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!