„Talán mi, egyháziak is félelmet érzünk, hogy ha kimondanánk, amit látunk, akkor lefagy majd az állami arcról a mosoly”
2023 április 26., 16:18
Püspökök egymás között: „Miért szólalsz meg? Maradj csöndben! Mi is hallgatunk!”
A Szombathelyi Egyházmegye online sorozatának vendége ezúttal Székely János püspök volt, akit úgy konferált fel a saját papja, mint aki rendszeresen egyedüliként szólal meg társadalmi kérdésekben a katolikus püspökök közül.
Az egyház és politika kapcsolatát taglaló előadás után jöttek a nézők és a moderátor kérdései, és a végén Székely is elmondta, hogy ezeket a közéleti megszólalásait nem mindenki fogadja jól: „A legnehezebbek talán az egyházon belüli meg nem értések. Azzal együtt, hogy nagyon sok püspökatya is van, aki ha egy-egy ilyen megszólalás frappánsra, jóra sikerült, örül neki és megköszöni. De nyilván, ha ott érzek olyan hangokat, amelyek azt sugallják, hogy ezt talán nem kellett volna, nem így kellett volna, miért szólalsz meg, maradj csöndben, mi is hallgatunk, ezek fájdalmasabbak. Mindig a legnehezebbek a közeliektől, a testvérektől jövő kritikák vagy meg nem értések” - idézi a Szemlélek keresztény portál.
link
Forrás
Nézői kérdésként hangzott el, hogy „miért nem vállalja prófétai szerepét katolikus egyházunk vezetése? Miért lesz a magyar kormány ministránsa?”
A püspök az előadásában és válaszaiban többször kitért arra, hogy az egyháznak kötelessége lenne megszólalnia társadalmi kérdésekben. Sokan kérdezték tőle, például, a kegyelmi ügy kezdete óta, hogy miért nem szól valamit a katolikus egyház. „Azt gondolom, hogy az egész eseménysor rendkívül összetett, nagyon-nagyon bonyolult, alig átlátható, hogy ki és milyen szinten mozgatta az eseményeket, ki volt felelős, miért született ez a fajta megoldási menet, amit végül is a kormány választott. Olyan kérdések, amelyeknek a mélyére nagyon kevesen látnak rá, és ezért nagyon nehéz hozzászólni. Igen gyakran azt gondolom, hogy az egyház hallgatása az emiatt is történik, hogy nem tudjuk világosan, egyértelműen, könnyen megfogalmazni a keresztény üzenetet.”
De a püspök szerint az egyház anyagi függése is oka lehet annak, hogy a papok és püspökök nem mernek megszólalni.
Van egy „elég erős kapocs és függés” az egyház és az állam között szerinte, amit arra vezet vissza, hogy „a rendszerváltozás után az egyház önálló anyagi forrásokhoz nem jutott”. Az ebből fakadó „kiszolgáltatottság okoz egyfajta félelmet sok-sok egyházi emberben, nehezebben szólalnak meg”. Ez rímel arra, amit Koronkai Zoltán mondott az egyház hallgatása és az állami támogatás összefüggéséről, csak a jezsuita szerzetes élesebben fogalmazott: „Talán mi, egyháziak is félelmet érzünk, hogy ha kimondanánk, amit látunk, és amit egymás között azért ki is mondunk, akkor lefagy majd az állami arcról a mosoly, és véletlenül pont a mi intézményünkhöz nem érkezik meg időben a felújításhoz szükséges pénz.”
Székely püspök azt is hangsúlyozta, hogy az egyházi iskolák nem kapnak több pénzt, mint az államiak, de ebbe a gondolatmenetbe - talán nem is szándékosan - belekerült némi kormánykritika. Arról beszélt ugyanis, hogy az egyházi intézmények sokkal olcsóbban és hatékonyabban működnek, mint az államiak, illetve
az egyházi iskolák is sokkal gazdaságosabbak, mint az államiak, mert tudnak önállóan működni.
Istennek tetsző szankciók?
Az ukrajnai háború nemcsak a világpolitikának, hanem a katolikus világegyháznak is központi témája. A szombathelyi püspököt arról is kérdezték, miért nem beszélnek erről érdemben a magyarországi egyházi vezetők. Székely szerint „az ukrajnai háború borzalma” is „olyan téma, amiben alapvető üzeneteket meg lehet fogalmazni: hogy keresni kellene minél hamarabb a békét, a tűzszünetet, a tárgyalást, ez teljesen nyilvánvaló mindenki számára, és a Szentatya is újra és újra erre hívja a világot. De hogy pontosan mik a háború gyökerei, akár mondjuk az Egyesült Államok és a NATO terjeszkedése Oroszország felé milyen mértékben robbantotta ki és milyen mértékben felelős mindazért, ami történik, ezeket sokkal nehezebb átlátni, sokkal nehezebb ezekben világos tanítást adni.”
Ha elemezni akarnánk ezt a megszólalást, akkor persze rá lehetne mutatni, hogy a háborúskodás okairól szólva csak a NATO terjeszkedését emelte ki Székely, míg a Kreml korábbi ukrajnai befolyásolási kísérleteit vagy a 2014-es és 2022-es invázióját nem. De azért ez a háborús téma csak egy hosszabb eszmefuttatás esetleges részlete volt, ezért nem érdemes rögtön beskatulyázni a püspök megszólalását.
Az orosz kormányzati narratíva megidézésénél újszerűbb és megfontolásra érdemesebb szempontokat is ismertetett a püspök az egyházi tanításból. Például azt, hogy a háború soha nem megfelelő megoldás, mindig tragédia, azt ugyanakkor elismeri a katolikus egyház, hogy egy államnak joga van megvédenie magát. A védekező háború jogosnak tekinthető,
- ha a támadó által okozott kár tartós és súlyos,
- ha minden más eszközt már kimerítettek,
- ha van esély a védekező háború sikerére, és
- ha a védekezés nem okoz nagyobb károkat, mint a jogfosztás, amelyet az adott népnek el kell viselnie.
A keresztény katonának kötelessége minden olyan parancsot megtagadni, ami embertelen, nemzetközi jogba ütköző cselekedetre kötelezné, és mindenkinek joga van a katonai szolgálatot megtagadni.
Az is szerepel a katolikus társadalmi tanításban Székely szerint, hogy „a nemzetközi közösségnek kötelessége közbe lépni, ha egy nemzetnek vagy csoportnak az érdekei vagy az élete nagyon súlyos veszélybe kerül. Ilyenkor az egész nemzetközi közösség köteles segítséget nyújtani. Ennek egyik módja a szankciók bevezetése” - ismerteti a püspök, de kiemeli, hogy ezek a szankciók soha ne a támadó ország egész lakosságát sújtsák, és időről időre vizsgálják felül őket.