Egy kutatás szerint főleg a jómódúak profitálnak a magyarországi családtámogatásokból
A Bankmonitor szakértői Kramarics Szandra szociológus kutatójának „A bankok, hitelek mint a magyar családpolitikai rendszer kulcsszereplői” címmel tartott tudományos előadását dolgozták fel, ami szerint a rászorultsági elv 2010. után háttérbe szorult a magyar családtámogatási rendszerben, az erre fordított összeg többsége ma már vállaltan olyan formákban kerül a lakossághoz, amelyeknél a jómódú háztartások előnnyel indulnak. Kramarics szerint a CSOK-ot és a Babavárót elsősorban a tehetősebb háztartások tudják kihasználni, ezzel párhuzamosan pedig hosszú ideje változatlan a hagyományos szociális juttatások – a családi pótlék vagy a GYES – összege.
Az alábbi diagramon látható, hogy 2020-tól 2023-ig miként alakult a különféle támogatási célokra költött állami kiadások összege. A vizsgált időszakban a családi pótlékra fordított összeg gyakorlatilag stagnált (305 milliárd forintról 309 milliárd forintra emelkedett), a GYES összértéke pedig még csökkent is (61 milliárd forintról 56 milliárd forintra).
Ezalatt az időszak alatt a lakástámogatásokra fordított pénzösszegek viszont gyorsan növekedtek: a 2020-as 297 milliárd forinthoz képest 2023-ban már 491 milliárd forintot tettek ki. Ennek a túlnyomó részét az úgynevezett „lakástulajdonhoz kapcsolódó, szociálisan nem célzott támogatások” adták, ahová többek között a CSOK és a különféle támogatott hitelek, a lakástakarék-pénztárakra fizetett támogatás és a lakásfelújítási programok is tartoznak. A Babaváróra költött összeg 26 milliárd forintról 178 milliárdra növekedett a vizsgált 4 év során.
A hagyományos családtámogatási eszközök – a GYES, a CSED, a GYED és örökbefogadói díj, valamint a családi pótlék – kategóriájában 3 év alatt összesen 28 százalékkal nőttek az állami kiadások. Ezzel szemben az új típusú családtámogatások (Babaváró, családi adókedvezmény, első házasok adókedvezménye, lakástámogatások) körében sokkal erőteljesebb, 56 százalékos növekedés történt 2020-tól 2023-ig.
Míg a családi pótlék, GYES és ehhez hasonlók esetében nincsenek hátrányos helyzetben az alacsonyabb jövedelmű rétegek, addig a Babaváró hitelt, a családi adókedvezményt és a támogatott lakáshiteleket a magasabb jövedelmű családok tudják igazán jelentős mértékben kihasználni.
A Bankmonitor azt írja, hogy az új típusú családtámogatások szociális megfontolásokat nélkülöző mivolta összhangban van a kormány korábbi kommunikációjával. Idézték Lázár Jánost is, aki a 2016. január 21-i kormányinfón az otthonteremtési programmal kapcsolatban azt mondta: „A kormánynak elsődleges célja családpolitikai, a másodlagos pedig a gazdasági növekedés. Ez azt jelenti, hogy ez nem egy szociálpolitikai akció, hanem egy családtámogatási, otthonteremtési akció.”