• A magyar autósport történetének egyik legtragikusabb balesete történt vasárnap az Esztergom–Nyerges ralin, öt ember vesztette életét.
• A szerencsétlenség egy lassítónál történt, a versenyautó egy nézőktől elvileg elzárt területre csapódott, ahol valójában 50-100 ember volt.
• A lassító személyzetének látnia kellett az ott szurkoló embereket, mégsem történt semmilyen intézkedés.
• A jegyzőkönyv szerint a baleset előtt három perccel haladt át a lassítón a tesztelést végző Hoffer Zsolt, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) raliszakág-vezetője, rendőr alezredes.

Sorozatos emberi mulasztások vezethettek a magyar ralisport egyik legsúlyosabb tragédiájához. Öt ember halt meg, köztük egy kislány, amikor vasárnap az Esztergom–Nyerges ralin egy autó a nézők közé csapódott.

A tragédiának nem lett volna szabad bekövetkeznie, a verseny szervezőinek tudniuk kellett arról, hogy egy nézőktől elzárt területen 50-100 ember van életveszélyben. A baleset a lábatlani csirkegyári lassítónál következett be. Ez egy mesterséges útakadály, többnyire teherautók gumiabroncsaiból állítják össze egymástól tíz méter távolságban. Az ilyen lassítók kiépítésének biztonsági célja van, a versenyautók magas átlagsebességét csökkentik. Jellemző telepítési hely a nagyobb, veszélyesebb kanyarok előtti terület. A lassítóknál nagyjából 60 kilométer per órásra kell csökkenteni a sebességet, hogy biztonsággal vegyék az akadályt. (Lábatlanban a kanyar mögé telepítették a lassítót.)

Mivel ez veszélyes terep, az ilyen jellegű lassítók százméteres körzetét nézők elől elzárt területnek kell nyilvánítani. Technikai személyzetről is gondoskodni kell, melynek tagjai a helyükre teszik az esetleg elmozduló akadályokat. A versenyirányítással közvetlen kapcsolatban lévő sportbíró is van a lassítóknál.

A lassító személyzetének látnia kellett