Tavaly 33 700-an vándoroltak ki Magyarországról, aminél többen 2010 óta egyszer sem hagyták el az országot – tette közzé nemrég legfrissebb éves adatsorát a statisztikai hivatal (2010 előtti adatokat sem az úgynevezett Tájékoztatási adatbázisban, sem a Stadat nevű összefoglaló táblázatgyűjteményben nem találtunk). A KSH a belügyminisztériumi lakcím- és a NEAK taj-nyilvántartási alapján összesítette a kivándorlók számát, valamint közzétették a fontosabb kivándorlási célországokat is.

A 33 700 kivándorló (azért a százasra kerekített szám, mert még előzetes adatról van szó) annyi, mintha Mosonmagyaróvár teljes népessége külföldre költözött volna. A 2010 óta eltelt 14 évben összesen 324 179 magyar vándorolt ki az országból, ami több, mint Debrecen és Nyíregyháza lakosainak száma összesen.

Az látszik, hogy a kivándorlás 2010-től az évtized közepéig előbb meredeken, majd lassuló tempóban ívelt felfelé. A múlt évtized második felében folyamatosan csökkent, elsősorban Nagy-Britannia mint célország vonzereje csökkent – nyilván ez összefüggésben volt az ország európai uniós kiválásával. Az, hogy 2020-ban volt mélyponton a magyarok kivándorlási hajlandósága, két okkal magyarázható: a koronavírus-világjárvánnyal és a hatását akkortól igazán éreztető brexittel.

Az elmúlt négy évben aztán ismét dinamikus emelkedésnek indult, 2020-hoz képest tavalyra 74 százalékkal nőtt az országot elhagyók száma. A legnépszerűbb ország most már 2019 óta minden évben Ausztria, tavaly már többen költöztek oda, mint ahányan tíz évvel korábban összesen elhagyták az országot.

A kivándorlók egy része később visszatér Magyarországra, ám a számuk 2010 óta csak három évben, 2019-2021 között haladta meg az elköltözőkét. Ebben a jelenségnek két tényezőnek lehetett súlya, elsősorban a már említett brexit-hatásnak, másrészt kisebb részben annak is, hogy ez az időszak részben a Covid alatti leállásokra esett, amikor sokan a kivándoroltak közül elveszítették kinti megélhetésüket.

A kivándorlók és a visszavándorlók egyenlege 2010 óta mínusz 105 119 – ez kissé még változhat, hiszen a múlt évről, ahogy írtam, még csak előzetes adatok vannak –, vagyis ennyivel többen hagyták el az országot, mint ahányan visszaköltöztek. Ez nagyjából Kecskemét lélekszámával egyenlő.

A kivándorlás csak az egyik összetevője a magyarországi népességfogyásnak. Ahogy arról többször írtunk, hasonlóan súlyos problémát jelent a természetes fogyás, vagyis az, hogy a születések száma – ami tavaly történelmi mélypontra süllyedt – tartósan elmarad a halálozások számától. A természetes népességfogyás egy friss statisztikai jelentés szerint Magyarországon volt az egyik legnagyobb az Európai Unióban.

A természetes fogyás nagyjából 42 ezer volt tavaly, magasabb is a 33 700 fős kivándorlásnál. A kettő együtt összesen mintegy 75 ezres népességcsökkenést jelent, ez már majdnem annyi, mint egyetlen év alatt elnéptelenedett volna Szombathely. Igaz, ezt a hatást csökkenti a be- és visszavándorlás, csak ez utóbbi nagyjából 22 ezerrel mérsékelte tavaly a népesség csökkenését.

Az illusztráció Kiss Bence munkája.