A fővárosi hajósok megkongatták a vészharangot, mert az ellehetetlenüléstől tartanak
- A Magyar Hajózási Országos Szövetség és a Személyhajósok Szövetsége elutasítja a jelenlegi formájában a Duna-parti Építési Szabályzat módosítását, és arra kéri a Fővárosi Önkormányzatot, hogy folytasson valódi, érdemi egyeztetést az érintettekkel – közölték a szakmai szervezetek sajtótájékoztatóján.
- Azt írták, a kikötők számának tervezett drasztikus csökkentése jelentős károkat okozna nemcsak a fővárosi turizmusban, hanem nemzetgazdasági szinten is, a magyar személyhajózásban érintett kb. 10 ezer ember megélhetése pedig veszélybe kerülne.
- A hajósokat tömörítő szakmai szervezetek szerint ha a fővárosi hajókikötők átrendezése a tervezet szerint valósul meg, a jelentős forgalomnövekedés miatt sérül a közlekedésbiztonság a Duna budapesti szakaszán, és radikálisan megnő a zaj- és levegőszennyezés.
A 32 kilométer hosszú fővárosi Duna‐szakaszon a hajóforgalom most 68 rendezvény‐ és szállodahajó kikötőn keresztül bonyolódik, szemben a DÉSZ‐ben szereplő, több mint 900 kikötővel, amik a valóságban nem léteznek – írták.
Azt írták, most a főváros területén található úszóművek üzemeltetésében több mint 30 társaság vesz részt, a turistaszezonhoz kapcsolódó sétahajózás, városnéző hajózás, illetve az egész évben működő program‐ és rendezvényhajózás jelentős forgalmat bonyolít a Duna fővárosi szakaszán. Budapesten a 24 társaság összesen több mint 80 hajóval vesz részt ebben. Tavaly a fővárosba érkezett több mint 5 millió turista több mint 80 százaléka, tehát 4 millió utas részt vett valamilyen típusú hajós városnéző programon. Ebben nem szerepelnek a családi, céges és protokoll rendezvényeken résztvevők, illetve a konferencia‐turisták. Szállodahajóval évente kb. félmillió turista érkezik, Bécs után Budapesten regisztrálják a legtöbb kikötést a Dunán.
A Fővárosi Önkormányzat februárban hozta nyilvánosságra az érintettekkel a Duna‐parti Építési Szabályzat (DÉSZ) módosításáról szóló javaslatot, és csak két hetet hagytak az érintetteknek a több mint 1000 oldalas anyag észrevételezésére.
A tervezet szerint a Főpolgármesteri Hivatal a belvárosból teljesen kitiltaná a hajókat, az újlipótvárosi partszakaszon pedig a tartós várakozásra is alkalmasak 24 kikötő helyett csak 9 olyan maradna, amit csak ki- és beszállításra lehetne használni. Az eddig az ezen a partszakaszon állomásozó kb. 45 személyszállító hajó kizárólag utasok felvételére és leszállítására állhatna meg a megmaradt kikötőkben, ezután el kellene hagyniuk azt.
Az utas nélküli hajóknak külvárosi, a többek között III., IV., XI., XXII. kerületi, de konkrétan meg nem nevezett kikötőkben kellene várakozniuk, de – amint arra a DÉSZ‐t előkészítő tanulmány is hivatkozik – ezek a helyszínek egyáltalán nem, vagy csak részben rendelkeznek a hajók fogadásához megfelelő infrastruktúrával. Nincs megfelelő áram- és ivóvízellátás, sem pedig az utasok buszos utaztatásához szükséges parkolók, közutak. A módosítás a szállodahajókat is érintené.
A bevárosból kitiltott járműveknek szintén a még nem létező külvárosi, illetve a jelenleg személyhajóknak otthont adó XIII. kerületi kikötőkben biztosítanának helyet. Itt kizárólag a saját aggregátoraikkal tudnák biztosítani az áramellátásukat, ami jelentős zaj‐ és légszennyezést jelentene a XIII. kerületieknek. A kikötők megszüntetését a Főpolgármesteri Hivatal úgy akarja végrehajtani, hogy nincs a Duna budapesti szakaszán olyan kikötő, ami ki tudná váltani a jelenleg használtakat – írják.
„Budapestnek nem kevesebb, hanem több kikötőre lenne szüksége. Ha a Fővárosi Közgyűlés elfogadja a DÉSZ módosítását, ez az összes budapesti hajós vállalkozást el fogja lehetetleníteni, csakúgy, mint a Budapestre érkező szállodahajók kikötését is” – közölte Tóth Mihály, a MAHOSZ szóvivője.
Azt mondta, a terv megvalósulása esetén a kisebb személyszállító hajós cégek kénytelenek lesznek más, jóval távolabb eső kikötőket keresni, ahol meg tudnak állni. Ez jóval jelentősebb zaj‐ és légszennyezéssel járna, hiszen az anyakikötőjükből „üresjáratban” kellene behajózniuk a belvárosba, és a jóval kevesebb kikötő miatt egymásra várakozva kellene felvenniük az utasokat.
A csoportos turizmus kb. 80 százalékát lefedő hazai személyszállító hajózásnak mindez hatalmas költségnövekedést jelentene, a kisebb cégek pedig nem bírnák el ezt a plusz terhet, a szállodahajók menetrendjét ráadásul több évre előre tervezik, egy ilyen radikális változás pedig azt jelenti, hogy a bizonytalan kikötő‐kapacitás, a prognosztizálható dunai forgalmi dugók és az ebből adódó korlátozások miatt az utasszervező, üzemeltető vállalkozások a megbízhatóbb és kiszámíthatóbb célkikötők felé orientálják a menetrendjüket, például Bécsbe vagy Pozsonyba – mondta.
„Az intézkedés újabb BKV-járatok megszüntetéseként is értelmezhető, hiszen a BKV az érintett fővárosi Duna szakaszon 10 személyhajót üzemeltet, a cég 11 kikötői helye 5-re csökkenne a módosítással, amellyel a BKV teljes hajózási ágazat ellehetetlenülne” – mondta Tóth Mihály.
Kanel Judit, a Magyar Beutaztatók Szövetségének alelnöke arról beszélt, hogy az utazásszervezőknek legalább egy évvel előre kell tervezniük, emellett elengedhetetlen, hogy a kikötők busszal könnyen és biztonságosan reális időn belül elérhetőek legyenek. Minden szakmai egyeztetést nélkülöző, bizonytalan helyzetet teremtő változtatás komoly veszélybe sodorja a csoportos utaztatások egyik legjelentősebb pillérjének számító dunai hajózási programokat. „Egy átgondolatlan módosítással Budapest elveszítheti vonzerejét a turisták körében Béccsel és Pozsonnyal szemben” – mondta Kanel Judit.
A DÉSZ‐tervezet hajósközlekedésre gyakorolt hatásáról Horváth Imre hajóskapitány azt mondta, hogy a hajók külső partszakaszra szorulása miatt jelentősen megnőne a forgalom a Dunán, és ez nemcsak nagyobb környezetterhelést jelent, de igen komoly közlekedésbiztonsági aggályokat is felvet.
A szakmai szervezetek ezért arra kérik a Fővárosi Közgyűlést, ne szavazzák meg április 24‐i ülésükön a tervezetet, kezdjenek érdemi párbeszédet a szakmai szervezetekkel, az álláspontok megvitatása érdekében pedig meghívják a Főpolgármesteri Hivatal illetékeseit és a Fővárosi Közgyűlés tagjait egyeztetésre. A Magyar Hajózási Országos Szövetség és a Személyhajósok Szövetsége bejelentette azt is: április 20‐ára minden eddiginél nagyobb szabású, demonstrációval egybekötött kirajzásra készülnek a hajósok a Dunán.
Az egyik dunai állóhajón tartott sajtótájékoztatón a hajó vészharangját is megkongatták – írja a Telex.
A Karácsony Gergellyel készített interjúnkban a szállodahajókról is szó esett:
Csodálom, hogy a hajók belvárosból kitiltását most nem említette, mert felkapta ezt a témát. Erről szintén beszéltünk négy éve, és akkor azt mondta, hogy „a belvárosban nem szeretnék szállodahajókat kikötni látni, mert egyrészt balesetveszélyes, másrészt pedig elvágja a budapestieket a Dunától”. Ez megint egy olyan téma, amiben ön azt ígérte, hogy valami történni fog, és az égvilágon semmi nem történt.
A Budapesten kikötő szállodahajóknak 2026-ig van szerződésük. Tehát ez egy megörökölt, régi rendszer. Ahhoz, hogy ezeket a szerződéseket ne kelljen megújítanunk, ahhoz egy új Duna-parti építési szabályzatot kell alkotnunk, amelynek a társadalmi vitáját már lezárta a Fővárosi Közgyűlés, és áprilisban fogadja el az új rendeletet. Már ha elfogadja, mert a különböző lobbik rohangásznak a különböző frakciókban, de azért remélem, hogy ezeket sikerül majd levernünk. Ebben mi teljesen időben vagyunk, és egyébként egy történelmi jelentőségű lépés, ha az áprilisi közgyűlés megszavazza az új rendeletet.
És hova menjenek ezek a szállodahajók? Volt egy terv a Bálnával kapcsolatban, amennyire én látom, ez nem fog megvalósulni.
Van egy kormányzati terv, ami azért vicces, mert most a Fidesz frakció nem mert gombot nyomni ebben a vitában, miközben nekünk a turisztikai ügynökség ezer csatornán üzeni, hogy de, legyünk kemények, és ezt csináljuk. De egyébként engem nem a turisztikai ügynökség érdekel, hanem a budapestiek.
Szeretnénk a történelmi belváros legközepéből kihúzni a környezetet is szennyező turistahajókat, és északra és délre két irányban lehetőséget adni a kikötésre. Próbálunk valamifajta érdekazonosságot kialakítani a turizmus és a helyben lakó polgárok érdekei között, és lehetnek az új rendszerben olyan elemek, amelyek ezt lehetővé teszik. Például olyan hosszabb távú kikötési engedélyeket kiadni, amik arra sarkallják a hajós vállalkozásokat, hogy beruházzanak, hogy kicsit kulturáltabb körülményeket tudjanak kialakítani, kiépítsék az áramkapcsolatot, satöbbi.