A magyar labdarúgó NB I. az elmúlt évtized állami és NER-közeli hátszelének köszönhetően a felszínen már egész szépen kikupálta magát, ami ha nem is Brüsszelből, de a svájci Nyonból, az Európai Labdarúgó-szövetség székhelyéről mindenképpen látszik. Minden évben elkészítik ugyanis az UEFA üzleti jelentését, melyben már rendre felbukkan Magyarország az elmúlt években, akár egészen hízelgő szempontból is.

Néhány héttel ezelőtt írtuk meg, hogy a focistafizetések szempontjából nagy lépést tett előre a magyar bajnokság, hiszen az 55 tagország rangsorában rendre a top 20 között szerepel – legutóbb a 18. volt. Ahogy azt is részletesen bemutattuk, hogyan szerepel az NB I. a bevételek terén. Ebből a szempontból is a top 20-ba verekedte magát a NER támogatta bajnokság (a 18. ebben a rangsorban is). Az ördög azonban ezúttal is a részletekben rejlik.

A bevételek összetétele ugyanis már egyáltalán nem olyan előnyös a magyar bajnokságra nézve, mint a rangsorban bemutatott előrelépés. Az NB I. ugyanis 47 százalékban egyéb bevételből gazdálkodik, ez a top 20 liga között a legmagasabb arány, ráadásul a második legnagyobb érték is már jóval kisebb, 29 százalékos, amit az izraeli bajnokság jegyez. Ez alapján a magyar bajnokság anyagi szempontból sokkal közelebb áll diktatórikus országokhoz, törpeállamokhoz, mint a vágyott Nyugat-Európához.