Bóka János: Magyarország EU-tagsága nemzeti konszenzuson alapuló történelmi siker

eu
április 22., 17:09

Magyarország EU-tagsága nemzeti konszenzuson alapuló történelmi siker, olyan döntés, aminek akkor sem volt, és most sincsen alternatívája – mondta az EU-s ügyekért felelős miniszter a budapesti a 20 éve az Európai Unióban – és a jövő… című konferencián. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) által szervezett tanácskozáson Bóka János azt mondta, reálisan kell értékelni az EU és a tagságunk helyzetét, mert az a jövőre vonatkozó tanulságokkal szolgál.

Az unió továbbra is annak az ígérete, hogy a tagállamok együtt erősebbek lehetnek, és „együtt is megmaradhassunk annak, akik vagyunk” – mondta a miniszter.

Bóka János szerint ezen lehetőség valóra váltása csak az EU „varázstalanításával” érhető el, a tudatos és kritikus viszonyulással az Európai Unió mítoszaihoz. Ezt nevezte a következő évek legfontosabb feladatának.

Igazodás és egyesítés

Szerinte az EU-ban két narratíva van: az igazodási és az egyesítő narratíva.

Az egyik az igazodási narratíva, ami szerint csak egyetlen modell ismerhető el európainak, a meghatározó elemeit a francia és a német gazdasági-társadalmi fejlődés jelöli ki. Ezzel szemben 2004-ben a csatlakozó államok, köztük Magyarország Európa újraegyesítését látták, és látják ma is az integrációban.

Ezzel az igazodási narratíva mellett megjelent az egyesítő narratíva is, ami szerint fontos a nemzeti identitás és az alkotmányos hagyományok, a konszenzuskeresés kultúrája, valamint annak kizárása, hogy egész régiók vagy tagállami csoportok gazdasági és szociális érdekeit figyelmen kívül lehessen hagyni – mondta Bóka János.

A miniszter szerint a narratívák közötti konfliktus jelent meg abban a tervben, hogy hogyan lehetne egy eltérő álláspontot képviselő tagállamot politikai, intézményi és pénzügyi szankciókkal álláspontja megváltoztatására kényszeríteni.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter előadást tart a Magyar Közgazdasági Társaság 20 éve az EU-ban címmel rendezett konferenciáján a budapesti Európa Pontban 2024. április 22-én.
photo_camera Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter előadást tart a Magyar Közgazdasági Társaság 20 éve az EU-ban címmel rendezett konferenciáján a budapesti Európa Pontban 2024. április 22-én. Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA

Szuverenizmus

A szuverenista álláspont szerint a tagállamok az európai integráció jövőjének urai – mondta. A tagállamok az EU-t azzal a céllal hozták létre, hogy bizonyos jogokat közösen gyakoroljanak, elsősorban olyan területeken, ahol az önálló tagállami fellépés nem elég hatékony, de a tagállamok a szuverenitás kizárólagos hordozói, egyedül azok dönthetnek arról, milyen hatásköröket kívánnak közösen gyakorolni – mondta.

A közép-kelet-európai régió nemzetei készen álltak arra az alkura, hogy bizonyos hatásköröket átadva együtt erősebbek lehetnek – mondta Bóka, aki szerint nem a nemzetállamok meghaladása, hanem azok megerősítése volt a célkitűzés. Jelenleg jogilag valamennyi tagállam, politikailag pedig a közepes és kisebb tagállamok eszköztelenek az egyre szorosabb egységesítési folyamattal szemben – mondta.

Az Európai Bizottság és az EP

Bóka János kitért az Európai Parlamentre is: az EP az európai demokrácia letéteményesének tekinti magát, és így hatáskörének bővítésére és szupranacionális jellegének erősítésére törekszik, az Európai Bizottság pedig az EP-től a tagállamoktól független legitimációt várja.

A Bizottság ma már nem egyszerűen politikai, hanem geopolitikai bizottság – mondta, példaként említetve, hogy önálló politikai agendával rendelkezik, és nem illeszkedik a tagállamok politikai napirendjéhez. A rendelkezésükre álló erőforrásaikat a politikai agendájuk érvényesítésére használják – mondta.

Az Európai Unió Bírósága

A miniszter alkotmányjogi szempontból is értékelte az EU működését. Azt mondta, az Európai Unió Bírósága az EU-t nem jogi, hanem érdekközösségnek tekinti, és magát jelöli ki az uniós értékviták végső fórumaként. Az uniós jog alkalmazási körében a Bíróság elvágta a tagállami bíróságok és alkotmánybíróságok közötti köteléket – mondta.

Bóka szerint az EU mítosza, hogy a Nyugat gesztusokat gyakorolt a Kelet felé, többek között Magyarország felvételével és az uniós forrásokkal, és ennek alapján a mítosz szerint ellentételezésként joggal elvárható, hogy a kedvezményezett tagállamok elfogadják a nettó befizetők érdekeit – mondta Bóka, aki szerint a gondolatmenet radikális végkövetkeztetése, hogy az EU-s források csak azoknak járnak, akik a „policy taker” pozíciót veszik fel. (MTI)