Hogyan hat a mobilozás a gyerekek képességeire? Erre keresik a választ az ELTE laborjában
Az elmúlt bő 10 évben az okostelefonok és a digitális eszközök teljesen letarolták a mindennapjainkat, és ez a változás a gyerekek világát is érintette. Az okostelefon-használat és a gyerekek fejlődésének kapcsolata az elmúlt hetekben ismét a címlapokra került, mert március végén jelent meg az amerikai szociálpszichológus, Jonathan Haidt új könyve, melyben ő világos összefüggést vélt felfedezni a korai és túlzott telefongörgetés és a tinédzserek mentális egészségének romlása között. A könyvről és a megjelenését követő vitákról mi is részletesen írtunk.
Ám miközben nagyon sokan aggódva figyelik, ahogy egyre több gyerek egyre korábban válik kütyühasználóvá, valójában még mindig elég keveset tudni arról, hogy ezek az eszközök hogyan hatnak mondjuk a gondolkodásukra vagy a társas készségeikre.
Világszerte rengeteg kutatás zajlik, amely éppen e kérdéseknek igyekszik utánajárni, itthon az ELTE Természettudományi Karán, az etológia tanszéken létrehozott Alfa Generáció Labor munkatársai vizsgálják, hogy milyen változásokat okoz a gyerekek fejlődésében a digitális eszközök térnyerése.
A kutatócsoportban kifejezetten az alfa generációra, azaz a 2010 után született gyerekekre fókuszálnak, és a munkában biológus, pszichológus és informatikus is részt vesz, hogy minél többet megtudjanak a változásokról, közben pedig aggódó szülőknek szerveznek közösséget vagy fejlesztő funkciójú alkalmazásokat készítenek a telefonozásra már rákapott gyerekeknek. Arról, hogy mi az, amit már biztosan állítani lehet, vagy hogy hogyan lehet egyáltalán vizsgálni ezeket a változásokat, a kutatócsoport vezetőjével, Konok Veronikával beszélgettünk.
Van, amit már tudni
„Viszonylag keveset tudunk ezekről az újabb eszközökről, mert nem olyan régóta vannak jelen az életünkben” – mondja Konok Veronika arról, hogy milyen helyzetben jött létre a kutatócsapatuk. Miközben mindenki látja, hogy a digitális eszközök mennyire elterjedtté váltak, egyszerűen még nem telt el elég idő ahhoz, hogy a használatukat kísérő hatásokról pontos, tudományosan konszenzusos képet kapjunk. Sem a felnőtt, sem a kiskorú felhasználók esetében.
A kutatásokat nehezíti, hogy mivel az okostelefonok terjedése viszonylag új jelenségnek számít, nem állnak rendelkezésre korábbi generációk tagjairól olyan adatsorok, melyekkel össze lehetne vetni egy mostani vizsgálat eredményeit. Konok Veronika elmondása szerint így is akadnak azért eszközeik, végeznek például összehasonlító vizsgálatokat. Az egyik kutatásukban kütyüket használó óvodás gyerekek figyelmi és társas képességeit vetették össze olyan hasonló korú gyerekekkel, akik nem használnak semmiféle digitális eszközt (mint Konok hozzáteszi, egyre nehezebb ilyen gyerekeket találni, de azért meg lehet.)
És ebben a kutatásban azt találták, hogy az okoseszközöket rendszeresen használó gyerekek rosszabbul teljesítenek olyan, a társas kapcsolatok szempontjából fontos készségekben, mint például a mások nézőpontjának megértésére vonatkozó képesség. Emellett a figyelmük is máshogy működik, mint általában a felnőttek és a korábbi generációk gyerekei többségének.
Olvasd tovább 4 forintért!
Az első 1000 új előfizető most szinte ingyen kipróbálhatja, milyen a Kör tagjának lenni.
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!