Nettó 417 100 forint volt az átlagos fizetés februárban
A teljes munkaidőben dolgozók átlagos bruttó keresete idén februárban 605 400 forint volt a KSH friss közlése szerint. Ennek nettója a kedvezmények figyelembevételével 417 100 forint volt. A bruttó mediánkereset – vagyis az a középérték, melynél pontosan ugyanannyian keresnek többet és kevesebbet is – 491 900 forint volt, nettója – vagyis a ténylegesen hazavitt összegek átlaga – 340 700 forint.
Az előző év azonos időszakához mért változások lendületes béremelkedésről árulkodik, hiszen a bruttó és a nettó átlagbér egyaránt 14-14 százalékkal nőtt, a bruttó medián 16,2, a nettó mediánbér pedig 15,3 százalékkal.
Mivel februárban alacsony, 3,7 százalékos inflációt mért Magyarországon a KSH, jelentős reálszintű növekedésről árulkodnak az adatok. Februárban 9,9 százalékkal ért többet a hazavitt fizetés, mint egy évvel korábban.
Februárban a legmagasabb átlagfizetéssel bíró ágazat az információ, kommunikáció volt bruttó 1,01 millió forintos átlaggal. Ezt a pénzügyi szolgáltatások területe követte 928 ezres átlaggal, a dobogó harmadik fokán pedig az energiaipar áll 802 ezres átlagos bruttóval. A legrosszabbul fizető ágazat a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás, ahol átlagosan 398 ezer forint a bruttó bér.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a KSH friss kereseti statisztikái alapján Magyarországon februárban tovább lassult az éves bázisú bérnövekedés üteme. A továbbra is meglehetősen magas, 14 százalékos bővülés (a munkáltatók teljes körét figyelve) ugyanakkor még mindig sokkal inkább tükrözi a 2023-as gazdasági folyamatokat, mint az idei év történéseit. Tekintettel arra, hogy manapság már rendkívül sok vállalat egy tavasztól tavaszig tartó bérciklust követ (vagyis a béremelések a korábbiaktól eltérően nem januárban, hanem március-áprilisban történnek meg), így a februári adatok még a 2023-as extrém inflációs környezetet kompenzálni kívánó magas béremeléseket foglalják nagyrészt magukban. „A bérdinamika folyamatos fékeződése eközben pedig azt jelzi, hogy ahol már megtörténtek a fizetési kiigazítások az idei évben, azok érdemben kisebbek lehettek a tavalyinál” – véli a szakember.
Várakozásaik szerint a következő hónapokban már markánsabban csökkenhet a bérek emelkedésének üteme és lassulhat a reálbér-növekedés is. A részletes adatok alapján az állami szektorban az átlagnál jobban nőttek a fizetések, ami főként az oktatás területén megvalósult béremeléssel magyarázható. A vállalati szektorban ugyanakkor sok helyen lassult már a bérdinamika, néhány szektorban azonban, mint például az építőipar, kifejezetten meglepően alakultak a fizetések, hiszen borús kilátások ellenére az átlag fölé gyorsult a bérnövekedési ütem.
Azt is érdemes megjegyezni Virovácz Péter szerint, hogy „az átlagbér és a mediánbér közötti bérolló is tovább szűkült, ami vélhetően a minimálbér emelés hatását tükrözi és vélhetően azt a folyamatot, hogy az eleve magasabb keresetű szektorokban átlag alatti a bérnövekedés. Itt próbálnak tehát a vállalatok a bérköltségek alakulásán fogni valamennyit”.
Az év hátralévő részét nézve a bérek vásárlóerejének növekedése tovább lassulhat. Egyrészt lassul majd a bérkiáramlás, másrészt erősödhet az infláció az elemző szerint. A jegybank 6 százalék körüli reálbér növekedéssel számol 2024 egészében, ami nagyjából egybeesik az ING Bank saját várakozásaival. Átlagosan 10 százalék körüli bérnövekedés mellett 4,5 százalékos inflációval számolnak.