A tamási gyilkosság is azt mutatja, hogy a rendszer ráengedi az elkövetőket az áldozatokra
április 23., 16:08
Hiába kérnek a nők megelőző távoltartást, a bíróságok csak az esetek felében adják meg
Évről évre nő a megelőző távoltartásra vonatkozó kérelmek száma, ám a bíróságok csak az esetek felében rendelik el azt, derült ki a 444 közérdekű adatigényléséből.
Az RTL Híradó számolt be arról, hogy márciusban 14 késszúrással megölt egy tamási nőt a volt férje, aki előzőleg négy évet ült börtönben, mert korábban is bántalmazta és a meggyilkolásával fenyegette őt. A nő a férfi szabadulása előtt megelőző távoltartást kért, ám a bíróság annak ellenére elutasította a kérelmét, hogy a távoltartást az ügyészség is javasolta.
A megelőző távoltartás különbözik a kényszerintézkedésként alkalmazott távoltartási végzéstől. Az utóbbi feltétele, hogy a büntetőeljárás gyanúsítási szakaszban legyen, ami viszont hosszú idő. Ezt lenne hivatott kompenzálni az azonnali fellépést lehetővé tevő megelőző távoltartás, amihez nem szükséges büntetőeljárás. Ilyet lehet kérni a rendőrségtől is, amely 72 órára rendeli el az ideiglenes megelőző távoltartást, majd onnan az ügy bírósági nem peres eljárásba kerül, ekkor 60 napra rendelhetik el az intézkedést.
A konkrét ügyből kiindulva már foglalkoztunk azzal, hogy míg az ügyészség az eredeti ügyet, a férfi bántalmazó természetét nem vette figyelembe, addig a bíróság a férfi fogva tartása alatt tanúsított magatartását igen. Az ügyet Renner Erika, a lúgos orvos áldozata és a Patent Egyesület jogászai is kommentálták. Szerintük az, hogy nem minden ügy végződik úgy, mint a tamási gyilkosság, csak a véletlen körülményeknek köszönhető, hiszen a rendszer ráengedi az áldozatokra az elkövetőket.
Azt is elmondták, hogy mivel a megelőző távoltartásban családjogi, nem pedig büntető bírók döntenek, ezért csak kevés esetben ítélik meg a távoltartást. A szakemberek szerint a családjogi bírók nem rendelkeznek megfelelő tudással, és gyakran csak női taktikázásnak tartják, ha valaki megelőző távoltartást kér.
Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza szerint a bíróságokon nagyon nagy az elutasítási arány, és ha mégis helyt adnak a bírók a kérelmeknek, akkor is gyakran előfordul, hogy megalázó megjegyzéseket tesznek, és utasítják a nőket, hogy a gyerekekkel való kapcsolattartást biztosítsák az apa számára. Péterfi Vera jogász szerint elterjedt az a nézet, hogy nem is érdemes megelőző távoltartást kérni, mert úgysem adják meg, miközben a kérelem elutasítása magabiztosságot adhat a bántalmazónak.
Spronz Júlia szerint a megelőző távoltartást a magyar rendőrség és a bíróságok gyakorlata alapján csak akut helyzetekben, intervenciós eszközként alkalmazzák, vagyis elnevezésével ellenkező módon nem megelőzésként. Azokban az esetekben adják meg, amikor „itt és most” történik a bántalmazás. Az egyesület ismer olyan ügyet is, ahol a nő tudomására jutott, hogy a volt férje fegyverekkel indult a családi házhoz, hogy őt és a gyerekeit megölje. A rendőrség ehhez képest a segítségkérésére azt válaszolta, hogy majd csak akkor hívja őket, ha már ott áll a férfi a kapuban.
„A megelőző távoltartás nemcsak azért fontos a bántalmazottaknak, hogy biztonságban érezzék magukat, hanem a normatív üzenete miatt is, mind egyéni, mind társadalmi szinten. Egy bántalmazó kapcsolatban rendkívül fontos – és akár életmentő is lehet – az állami szervek üzenete, hogy az áldozatnak hisznek, nem a bántalmazónak, és megvédik a nőket erőszakos magatartású családtagjukkal szemben. Ha a bántalmazók nem kapnak ilyen visszajelzést, úgy érzik, bármit megtehetnek, és teljesen igazuk is van” – fejtette ki Spronz.
Egyre több kérelmet adnak be
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!