Néhány nappal ezelőtt kezdődtek zavargások a Franciaországhoz tartozó, Ausztráliától 1500 kilométerre keletre található Új-Kaledóniában, miután egy párizsi alkotmánymódosítás szerint a szavazati jogosultságot a szigeten több mint 10 éve élő francia állampolgárokra is kiterjesztenék. A döntés ellenzői szerint ezzel is az őslakosokat akarják háttérbe szorítani.
A legfrissebb jelentések szerint a helyzet egyre feszültebbé válik a szigeten, miután már öt halálos áldozata is van a tüntetéseknek, és egyes területek kikerültek az állami ellenőrzés alól egy francia képviselő szerint – írja a The Guardian.
Louis Le Franc, az új-kaledóniai köztársasági főbiztos újabb biztonsági intézkedéseket jelentett be, melyek értelmében péntek estétől 1700 helyett 2700 rendőr és csendőr lesz szolgálatban a szigeten. A cél, hogy azokat a területeket is ellenőrizzék, amelyek az elmúlt napokban nem voltak biztosítottak.
A főbiztos szerint megkezdik a lakosság élelmiszerrel és gyógyszerekkel való ellátását, az aknamentesítést, és eltávolítják a tüntetők által állított útbarikádokat. A szigetnek a kormány tájékoztatása szerint két hónapra elegendő élelmiszerkészlete van, az elosztás azonban problémákba ütközhet.
Le Franc szerint vannak még olyan körzetek, ahol nagyon nehéz a helyzet. „Ezeken a területeken több száz lázadó van, akik csak arra várnak, hogy összecsapjanak a rendőrökkel”.
Gabriel Attal miniszterelnök szerint a hatóságok a legszigorúbb büntetés kiszabását fogják szorgalmazni a zavargók és fosztogatók esetében. Gerald Darmanin belügyminiszter szerint pedig az érkező biztonsági érők feladata lesz részben a nemzetközi repülőtér biztosítása, melyet lezártak a zavargások kezdetekor. Ezzel párhuzamosan egyébként kijárási tilalmat vezette be, és betiltották a gyűléseket, valamint a tüntetők által használt TikTokot is.
A rendkívüli állapot során a mintegy 5000 lázadóból már 200-at őrizetbe vettek a francia hatóságok.