„A NATO szövetségesei komoly aggodalommal figyelik azokat a rosszindulatú tevékenységeket, melyeket a közelmúltban a tagállamok területén követtek el, ide értve azokat az eseteket is, melyeket nyomozás és vádemelés követett ellenséges állami tevékenységek miatt Csehországban, Észtországban, Németországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban és az Egyesült Államokban Királyságban.”

Ezzel a felütéssel indult a NATO honlapján május elején megjelent, szokatlanul keményen fogalmazó közlemény, melyben az orosz „hibrid tevékenységeket” ítélték el. Konkrétumok említése nélkül ugyan, de a NATO közleménye úgy fogalmaz, hogy Oroszország, időnként közvetítőket használva, egyre nagyobb léptékben követ el a szövetség tagállamainak területein többek között szabotázst, erőszakos cselekedeteteket, kibertámadásokat és dezinformációs kampányokat.

Minimum a brexit és Trump megválasztása óta rengeteget lehetett hallani a különféle orosz befolyásolási kísérletekről, és legalább azóta végeláthatatlan vita megy arról is, hogy valójában mennyire voltak hatékonyok ezek a projektek, de az elmúlt hetekben megjelent cikkekben és hírszerzési értesülésekben van egy új elem: már nem csak a társadalmi bizalom aláásását célzó információs kampányokról vagy a szélsőjobboldali pártok esetleges támogatásáról van bennük szó (bár jelenleg éppen Németországban van ismét nagyobb botrány egy ilyen gyanúból), hanem arról is, hogy orosz titkosszolgálatok közvetlenül vagy felbujtóként, de konkrét szabotázsakciókat hajthatnak végre európai célpontok ellen.

A brit Economist friss gyűjtése szerint csak áprilisban Németországban két orosz-német kettős állampolgárt vettek őrizetbe, azzal a gyanúval, hogy amerikai katonai létesítmények és egyéb célpontok ellen készültek támadásokat végrehajtani a GRU megbízásából; Lengyelországban egy férfit vettek őrizetbe, aki a gyanú szerint az Ukrajnának nyújtott katonai segítség szempontjából legfontosabb rzeszówi reptérről készült átadni információkat az orosz titkosszolgálatnak, míg a britek egy ukrán tulajdonú logisztikai cég londoni telephelye elleni gyújtogatás miatt emeltek vádat több emberrel szemben, akik a gyanú szerint a Wagnerrel voltak kapcsolatban. Nagy-Britannia május elején kiutasította az orosz védelmi attasét az országból, mivel arra jutottak, hogy a GRU tisztje, aki „rosszindulatú tevékenységet” folytatott az országgal szemben. Csehországban közben azt gyanítják, hogy oroszok próbálták meg feltörni és tönkretenni a vasúthálózat jelzőrendszerét, és szerintük az az ukrán háború kezdete óta több ezerszer intézhettek támadást az európai vasútrendszer ellen.