A Békemenet napjának délelőttjén új elemet hozott be a már eddig s a használhatóság és értelem határaiig feszített politikai diskurzusba a kormányközeli Nézőpont Intézet, és új felmérésük az európai mandátumbecslésről a visszafogott
KÜZDELEM EURÓPÁBAN A VILÁGHÁBORÚPÁRTI ÉS VILÁGHÁBORÚ-ELLENES ERŐK KÖZÖTT
címet kapta.
A háborúzós narratíva a Fidesz egyetlen kampányeleme az idei önkormányzati és EP-választások előtt, Orbán Viktor és a szavait hűségesen visszamondó pártkáderek hetek-hónapok óta semmit nem állítanak úgy magyar belügyekről vagy bármi más támáról, a miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjúiban is gyakorlatilag csak a háborús veszély emlegetése és a NATO gyalázása van napirenden.
Ezen csavart szombat délelőttre még egyet a Nézőpont, amely immár aszerint vizsgálja az EP-választások után felmerülő lehetséges frakciókat, hogy melyik mit gondol a világháború kirobbantásáról. Egész pontosan úgy fogalmaznak, hogy „a májusi erőviszonyok alapján a jelenleg világháborút kockáztató néppárti-liberális-zöld tengely lehet a legnagyobb (44,7 százalék), ugyanakkor meglenne az esély egy, ideológiai törésvonalakat felülíró, világháború-ellenes eseti nagykoalícióra (50,3 százalék), ha az összes szuverenista, baloldali és szociáldemokrata képviselő összefog.”
A mandátumbecslést kísérő szövegben a Nézőpont megemlíti, hogy az utóbbi hetekben Ukrajna katonai támogatásával kapcsolatos tervek új szintre léptek, melyek új törésvonalakat rajzolhatnak a háború kérdésében, és a Biden-kormány és egyes európai vezetők engedélyt akarnak adni arra, hogy Ukrajna nyugati fegyverekkel katonai célpontokat támadjon Oroszország háború előtti felségterületén. A napokban mi is írtunk arról, hogy a háború új szakaszát hozhatja, hogy a Nyugat nagyon óvatosan átlépett egy saját maga által felrajzolt vörös vonalat, de ennek az is lehetett az oka, hogy Ukrajnában már folyamatosak az akadály nélküli orosz terrorbombázások.
Mindenesetre a Nézőpont most az európai felmérések nyomán megnézte, „milyen esélyei vannak egy ad hoc többségnek, amely hajlandó lehet fellépni a világháborús pszichózissal szemben”, és azt találták, hogy lehetséges egy eseti nagykoalíció létrejötte, ami világháború ellenes.
Az elemzés legjobb kitétele el van rejtve kicsit a szövegben, de érdemes külön is felhívni rá a figyelmet:
„A világháborús európai politikát támogató csoport nagyrészét a jelenleg is az Európai Parlamentet irányító nagykoalíció tagjai alkotják, melyek várhatóan mind veszítenek eddigi mandátumarányukból. A néppárti-liberális-zöld tengely mandátumaránya 44,7 százaléka lehet. Ebben a táborban csak nagyon kevesen, mint például a magyar KDNP-s képviselő, ellenzik a háborút és a világháborút is.”