700 kilométer hosszan épül a lengyel határon a Keleti Pajzs

Lengyelország Keleti Pajzs projektnévvel egy körülbelül 700 kilométeres falrendszert fog felhúzni a lengyel határon, ebből 400 kilométer az Oroszországgal és Belarusszal közös határszakaszra esik. „Ez egy olyan pajzs lesz, amely a keletről jövő esetleges támadásoktól fog megvédeni, feladata az ellenség elrettentése lesz. A stratégia az, hogy saját határainktól visszaszorítsuk a háborút" - mondta a projektről Donald Tusk miniszterelnök.

A Keleti Pajzs építése akár tízmilliárd złotyt (kilencszáz milliárd forint) is felemészthet. Ezt az összeget összesen 700 kilométernyi lengyel határ megerősítésére fordítják - ebből 400 az Oroszországgal és Belarusszal közös határszakasz.

A NATO keleti szárnyát megerősítő legnagyobb művelet

„A Keleti Pajzs nemzeti elrettentő és védelmi program a NATO keleti szárnyát megerősítő legnagyobb művelet. Számítok minden politikai erő, közösség együttműködésére, a helyi közösségekkel és önkormányzatokkal való együttműködésre" - mondta Władysław Kosiniak-Kamysz miniszterelnök-helyettes, honvédelmi miniszter.

A miniszter Cezary Tomczyk miniszterhelyettessel, illetve Wiesław Kukuła tábornokkal, a Lengyel Hadsereg vezérkari főnökével együtt mutatta be a projekt részleteit, persze nem az összeset, mivel azoknak egy része titkos. A megvalósításba bevonják a lengyel hadsereget, és egy több minisztériumból álló a tárcaközi csapatot, a konkrét munka április óta folyik. „Lengyelország minden centiméteréről, négyzetméteréről gondoskodni akarunk. A Keleti Pajzs feladata a határ védelme, az ellenség mozgásának megnehezítése, illetve a polgári lakosság védelme lesz" - fogalmazott a védelmi miniszter.

Ezt a feladatot egy műszaki akadályrendszer, illetve egy modern térfigyelő rendszer végezheti el - utóbbiba beletartozik a körülbelül egymilliárd złotyért (nagyjából kilenc milliárd forint) megvásárolt „Barbara" felderítőrendszer is, amihez műholdas rendszer, illetve drón- és drónelleni harcra használt rendszerek is kapcsolódhatnak.

A források az államkasszából, illetve európai forrásokból is jöhetnek, mivel a felépítendő „pajzs" az EU határait is védi. Azt akarjuk, hogy 2028-ig befejeződjenek a munkálatok - pontosított Cezary Tomczyk, a honvédelmi minisztérium miniszterhelyettese. „Litvánia és Lettország a Balti Védelmi Vonalat építi. Azt akarjuk, hogy a Keleti Pajzs ezzel egységet képezzen" - mondta Tomczyk.

A Keleti Pajzs négy fő alkotóeleme

A falrendszerhez a következő négy területet fogják nagy erőkkel fejleszteni a tervek szerint:

1. A váratlan helyzetek elhárítása:

• felderítő-, előrejelző- és nyomkövető rendszerek (ezek állhatnak például drónokból, F-35-ös vadászgépekből, műholdakból) fejlesztése;
• készenléti bázisrendszer kiépítése (köztük a határ mentén kiépített őrtornyok láncolata, valamint olyan bázisállomások, melyek hozzáférést biztosítanak a biztonságos katonai kommunikációs csatornákhoz);
• közlekedési-logisztikai csomópontok megerősítése;
• drónelhárító rendszerek infrastruktúrájának kiépítése

2. Az ellenség manőverezését akadályozó intézkedések:

• harckocsiárkok;
• vasbeton „sárkányfogak" (harckocsiakadály);
• álcázott robbanóeszközök;
• terelőutak (amik a támadót a megerődített körletek felé terelik);
• a vízelvezető árkok kimélyítése; a természetes terepviszonyokhoz való igazítása.

3. A katonai erő megóvása, illetve a polgári védelem megnövelése:

• óvóhelyek kiépítése a katonák és a polgári lakosság számára;
• személyi és anyagi erőforrások biztosítása a védelmi támpontok számára;
• raktárak, rejtekhelyek és bunkerek létrehozása a katonai eszközök számára.

4. A lengyel hadsereg mobilitásának biztosítása:

• a főbb közúti átkelők és az átkelés fő irányainak előkészítése (vízpartok és utak megerősítése);
• hídelemek/hídszerkezetek tárolása a vízi akadályok mentén;
• kiválasztott műtárgyak (pl. hidak, utak, felüljárók) felkészítése jelentős terhelésre.

A lengyel kormány képviselői egy ütemtervet is bemutattak arról, hogy mikor nyeri el a Keleti Pajzs a végleges formáját. 2024-2027 között anyag-, eszköz- és felszerelésbeszerzést tervezik, az infrastruktúra kiépítése pedig 2025 és 2027 között történhet meg. „A fizikai infrastruktúrába történő első beruházások 2025 első negyedévében kezdődnek" - mondta a lengyel honvédelmi miniszter-helyettes. Ezeket a beruházásokat nem pusztán csak a határ mellett végzik el. A Keleti Pajzs területe az ország mélyébe legalább ötven, de akár száz kilométer mélyen benyúló sávot ölelhet fel. A projektet 2028-ig fejezhetik be, egyes elemeire pedig a jövőben új technológiákat tudnak majd telepíteni.

Interjú a lengyel honvédelmi miniszter tanácsadójával

A Gazeta Wyborcza a Keleti Pajzs kapcsán interjút készített Mieczysław Bieniek tábornokkal, a honvédelmi miniszter tanácsadójával. Ő elmondta, hogy Lengyelország számára prioritás a Belarusszal közös határon a védművek megerősítésének befejezése. Prioritás továbbá a közlekedési infrastruktúra kezelése, mely Lengyelország keleti határa mentén erősen hiányzik. Maguk az erődítmények, bunkerek vagy óvóhelyek senkit sem riasztanak el.

Lengyelországnak képesnek kell lennie arra, hogy ezeket a területeket tüzelőállásokkal és olyan katonai egységekkel fedje le, melyek a határ biztonságát megvédik. A keleti határon olyan erőkkel és eszközökkel kell rendelkezni, melyekkel egy Lengyelország elleni agresszió esetén azonnal katonailag reagálni lehet. Maximálisan ki kell használni a terepviszonyokat, illetve a természetes akadályokat - a mocsarakat, az ártereket, a gátakat, a sűrű erdőket, amik egyes helyeken lehetővé teszik tüzelőállások, rajtaütések, utánpótlási központok megszervezését, vagy végül az ellenséges erőknek a megfelelő helyekre történő terelését, ha át akarják lépni a lengyel határt. A Pajzs legfontosabb céljai között lehet tehát, hogy az ellenséges csapatok mozgását maximálisan korlátozzák azzal egyidejűleg, hogy biztosítják saját egységeik manőverezését."

Az eredeti cikkek a Gazeta Wyborcza oldalán érhetők el, itt és itt, mindkét anyag a The Easter Frontier Intiative projekt keretében készült.