Orbán átlépne a kommunizmuson, mintha sosem létezett volna, Trianont gyilkossági kísérletnek tartja
Kedd délelőtt három év csúszással avatták fel a felújított geszti Tisza-kastélyt, a beruházás az eredetileg tervezett 5,5 milliárd duplájába került, és az alkalmat Orbán Viktor arra használta fel, hogy önmagát Tisza Istvánhoz hasonlítsa, a mai helyzetet pedig úgy írta le, mintha egy világháborús katasztrófa felé sodródnánk.
A miniszterelnök a háborús kampányhangulatot folytatva arról beszélt, hogy egy újabb birodalmi érdek háborúba akar sodorni minket, ám öt nap múlva a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt, választásokon mondhatunk nemet erre. „Öt nap van a választásokig, most megtehetjük azt, amire 110 éve nem volt lehetőségünk: tisztán, demokratikus keretek között mondhat nemet a háborúra az egész magyarság.”
„Ma arra kell vállalkoznunk, hogy véghez vigyük azt, ami Tisza István miniszterelnök úrnak nem sikerült: megakadályozzuk Magyarország részvételét egy újabb európai háborúban.
Ma jobbak az esélyeink, mint a dualizmus végóráiban voltak. Most szuverének vagyunk, és a szuverenitás minden magyar ember saját ügye és joga is. Mi választunk kormányt, a mi kezünkben vannak a jogkörök, mi, magyarok döntünk a saját sorsunkról. Most nem titkos, birodalmi tárgyalóasztalok mögött hozzák a döntéseket, ahol mi minidig gyengébbek vagyunk, hanem a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt, nemzeti és összeurópai választásokon.”
Orbán szerint a Tisza család emléke és „holtukban is áradó tekintélyük megérdemli”, hogy kimondják:
„Mi, a nemzeti kormány és a mögötte álló hatalmas többség és erő nem tataroz, hanem restaurál. Nézzenek körül! Mi nem a falakat tapogatjuk, nem a festéket vakargatjuk, mi restaurálunk, vagyis helyreállítunk. Újraépítünk, újra felépítünk. Mi helyre akarjuk tolni a kizökkent időt, befoltozni a magyar idő szövetén keletkezett szakadást.”
Azt mondta, úgy állnak bosszút a kommunizmuson, hogy átlépnek rajta, mintha sosem létezett volna. Szerinte a rendszerváltás eredeti és legmélyebb értelme az, hogy összekötik a német és a szovjet megszállás előtti Magyarországot a mai Magyarországgal, a régi magyar nagyság korszakából ívet húznak a XXI. századi, modern Magyarországhoz. Azt mondta, 2010 óta ennek érdekében használják a kétharmados felhatalmazást.
„Aki azt ajánlja, hogy merjünk kicsik lenni, az bűnt követ el a magyarság ellen”
Azt mondta, A Kárpát-medence népeinek akarata egyértelmű, „nem akarnak újra feláldozható gyalogok, hadba küldhető vazallusok lenni a birodalmi sakktáblán. Se Brüsszel, se Washington, se Soros György kedvéért”. Szerinte ezt magyarok mondják ki a leghangosabban, de úgy gondolja, hogy a többiek is így gondolják.
Szerinte mára az is világossá vált, hogy Közép-Európa népeinek jogait ma nem a magyarok ellenében, hanem a magyarokkal összefogva lehet megvédeni, a nemzeti összetartozás napján ezért nemcsak a magyaroknak kellene összekapaszkodniuk, hanem a Kárpát-medence népeinek is meg kellene látniuk egymásban a sorstársat.
A nemzeti összetartozás nemcsak tény, hanem program is, a nemzeti összekovácsolódás programja, nem elég az összekötő közös múltra emlékezni, a közös jövőt akarni és tervezni kell.
És aki azt ajánlja, hogy merjünk kicsik lenni, az bűnt követ el a magyarság ellen.
Orbán Viktor szerint a magyar az a nemzet, aminek a Kárpát-medence minden országában van otthona, és az egészet többé teszi a részek összességénél. Ezért a magyaroknak újra és újra szorgalmazni kell az együttműködést, a szolidaritást, és örülni kell a szomszédaik sikereinek is.
A miniszterelnök a június 4-ét a magyar nemzet elleni gyilkossági kísérlet napjának nevezte, 104 évvel ezelőtt kegyetlen, irgalmatlan, igazságtalan diktátumot kaptunk a nyakunkba.
„Magyarok milliói váltak saját szülőföldjükön idegenné, odalett a magyar ipar és termőföld színe-java, határon túlra kerültek nagy egyetemeink, legszebb városaink, kulturális értékeink, nemzeti emlékezetünk meghatározó színterei” - mondta, és szerinte magyar az, akinek a Trianonban kapott nemzeti seb a legjobban fáj.
Azt mondta, hogy a trianoni diktátum a nemzet halálát célozta.
„El akartak temetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk” - tette hozzá.
Orbán Viktor azt mondta, a 104 évvel ezelőtti országvesztést egy olyan háború hozta Magyarország nyakára, amelyet az akkori miniszterelnök, Tisza István minden porcikájával ellenzett, azonban az országnak nem volt elég ereje, hogy kimaradjon a háborúból, mert egy olyan birodalomhoz volt hozzáláncolva, amely a háború és béke kérdését megtartotta magának.
Majd arról beszélt, hogy akkor Bécsben és Budapesten is tele volt a padlás háborús uszítókkal, hamis messiásokkal, külföldi ügynökökkel, Magyarországnak így egy rákényszerített háborúba kellett belemasíroznia. Szerinte azonban az első világháborún nemcsak a legyőzöttek, de a győztesek is rajta vesztettek. (MTI)