Kifulladt a lendület, egy éve nem jött ilyen rossz adat a boltokból

A lakosság költekezési hajlandósága talán a vártnál is lassabban épül vissza, erre enged következtetni a KSH legfrissebb kiskereskedelmi forgalmi statisztikája. Az adatok szerint ugyanis megtört a forgalom bővülésének lendülete, hiszen a márciusinál valamivel rosszabb számokat közölt a hivatal. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint áprilisban a boltok forgalma 3,2 százalékkal nőtt, miközben márciusban ennél nagyobb, 4,1 százalékos növekedésről számolt be a KSH.

Havi szinten azonban 0,9 százalékos volt a zsugorodás mértéke, aminél nagyobb csökkenésre tavaly február óta nem volt példa, ez pedig váratlanul rossz adat. Az adat azért is váratlan és kellemetlen, mert márciusban – részben a korai húsvét miatt is – 2 százalékos havi szintű bővülés történt, amiből a szektor fellendülésére lehetett következtetni, miután februárban 0,6 százalékos havi szintű zsugorodásról számolt be a KSH. Márciusban tehát úgy tűnt, hogy ismét vásárolni kezdett a lakosság.

Az infláció mérséklődésével párhuzamosan a reálkeresetek látványosan növekednek, a kormány pedig elemzőkkel egybehangzóan arra számít, hogy ennek a folyamatnak az eredménye majd az üzletekben csapódik le. Nevezetesen, mivel többet ér a fizetés, többet is fog vásárolni a lakosság. A fogyasztók bizalma azonban a jelek szerint a vártnál lassabban épül vissza, erre utal a friss statisztika is a havi szinten visszaeső kiskereskedelmi forgalomról.

Az élelmiszer és az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a boltok forgalma 3,6 százalékkal nőtt, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,3 százalékos növekedés volt áprilisban, a benzinkutak forgalma pedig 2 százalékkal nőtt.

Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,4, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,8 százalékkal emelkedett. A nem élelmiszerüzleteket nézve az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 7,7, a használtcikk-üzletekben 5,0, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 4,2, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 1,1 százalékkal nőtt, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben lényegében nem változott, míg a bútor-, műszakicikk-üzletekben 1,8 százalékkal csökkent.

Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1563 milliárd forintot ért el, ennek 47 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a friss adat mindenképpen negatív meglepetést jelentett, hiszen senki sem számított ilyen havi szintű visszaesésre. Tekintettel azonban a háztartások vélt fogyasztási mintázatára, a kiskereskedelmi forgalom gyengébb teljesítménye még nem feltétlenül jelenti azt az elemző szerint, hogy a fogyasztás bővülése is megtorpanna.

„A következő hónapokban az extrém munkanaphatások már nem terhelik az adatsort, így talán sikerül majd egy kicsit tisztábban látni. A továbbra is magas reálbérnövekedés és az összességében erős munkaerőpiac miatt inkább azt várnánk, hogy a következő hónapokban folytatódik a kiskereskedelmi üzletek forgalmi volumenének trendszerű növekedése” – véli az elemző.

Fontos szerinte, hogy a háztartások óvatossági motívumának tovább kell enyhülnie, és a fogyasztói bizalomnak is újra erősödnie kell, hiszen a legutóbbi két hónapban a fogyasztói bizalmi adat lefelé módosult, még ha csak enyhén is. Úgy véli, mindezek kellenének ahhoz, hogy egy tartós helyreállási periódusról beszélhessünk.