Újraszámlálást? Új választást? Egyiket sem?
2018 április 16., 16:27
Újraszámlálás akkor lesz, ha Vitézyék kérik
Hétfő hajnalra megszületett minden idők legszorosabb főpolgármester-választási eredménye. Bár Vitézy Dávid sokáig vezetett, végül Karácsony Gergely 324 szavazattal nyert. A pontos eredmény:
- Karácsony Gergely 47,53% (371 467)
- Vitézy Dávid 47,49% (371 143)
Vitézy Dávid akkor tartott sajtótájékoztatót, amikor Karácsony átvette a vezetést. Az LMP jelöltje, aki mögé az utolsó pillanatban a Fidesz is beállt, arról beszélt, hogy „ma este már nem derül ki, hogy ki lesz Budapest főpolgármestere”. Vitézy ezt azzal indokolta, hogy
„nem alakulhat már ki akkora különbség, hogy elkerülhessék az újraszámlálást”
Ez azonban nem egészen így van. A magyar választási törvény nem rendelkezik arról, hogy bármilyen szoros eredmény esetén újra kellene számolni a leadott szavazatokat. Ha egy jelölt akár csak egyetlen egy szavazattal is nyert, akkor a választási bizottság kihirdeti az eredményt, nincs szükség újraszámlálásra.
Az eredmény ellen azonban lehet fellebbezni. Ahogy a TASZ összefoglalta:
újraszámlálásra csak akkor kerülhet sor - akkor viszont kötelező - ha a fellebbezés elbírálása a szavazatok újraszámlálása nélkül nem lehetséges.
A szavazatok újraszámlálását a választás eredményével szemben indított eljárásban a választási bizottság vagy bíróság rendelheti el. Az újraszámlálás lehet teljes vagy részleges: azaz lehetséges, hogy csak egyes szavazólapokat vagy egyes szavazókörökben leadott szavazólapokat számlálnak újra. Azaz
az újraszámlálás tényleg csak a számlálás során történt adminisztratív hibák vagy jogsértések kiküszöbölésére jó. Így tehát a hibás szavazólapok kiosztása, vagy bármilyen, a szavazás során történt jogsértés ezzel az eszközzel nem orvosolható.
Egy másik módja az eredmény megtámadásának olyan kifogás benyújtása, ami a szavazatszámláló bizottság tevékenységével és döntéseivel összefüggő jogsértésekkel kapcsolatos. Ez az eljárás tehát nem a számlálással, hanem a szavazatszámláló bizottság ezt megelőző tevékenységével kapcsolatos hibák, jogsértések orvoslására irányulhat. Ilyen lehet például a nyílt szavaztatás vagy hibás szavazólapok kiadása.
llyenkor az újraszámlálásra nincs lehetőség, hiszen annak nem is lenne értelme. Ebben az esetben a választási bizottság vagy a bíróság a választási eljárást vagy annak egy részét megsemmisíti és megismételteti.
Mindkét típusú jogi eljárást bárki megindíthatja: választópolgárok, jelöltek, jelölő szervezetek egyaránt. Ha azonban a választási bizottság elutasítja a kérést, ez ellen már csak olyanok fellebbezhetnek, akik a kifogásolt jogsértésben érintettek. Olyan választópolgár, akinek a szavazatát befolyásolhatta a jogsértés, vagy olyan jelölt, aki az adott választókerületben indult.
Vitézy Dávid tehát akár idáig is elviheti az ügyet, de ez nem automatikus újraszámlálás, hanem kifejezetten az ő kérésére történne. A fellebbezések a Kúriáig vagy az Alkotmánybíróságig is juthatnak, ami valóban azt jelentené, hogy egy ideig nem tudnánk biztosan, ki lesz Budapest következő főpolgármestere.
Az már most látszik, hogy a főpolgármester-választáson szokatlanul sok, 24 595 érvénytelen szavazat született. Ennek egyik oka lehet az, hogy sokan mégis arra a Szentkirályi Alexandrára szavaztak, aki a szavazólapok kinyomtatása után lépett vissza, ezért a nevét kézzel kellett kihúzni minden szavazólapon. Sokan lehettek, akiket ez a megoldás összezavart.