Egy fedél alatt a bukott polgármesterrel

belföld
június 13., 17:28

A június 9-én megválasztott polgármesterek és önkormányzati képviselők csak októbertől foglalhatják el hivatalukat. Vagyis egy most bukott polgármesternek még hónapokon keresztül be kell járnia a hivatalába, de ugyanez fordítva is érvényes: hiába nyerte meg valaki a választást, adott esetben még hónapokat kell várnia, hogy beüljön elődje székébe. És közben izgulhat, hogy a leköszönő polgármester és testület semmilyen döntést ne hozzon, amivel ellehetetleníti majd a munkáját.

Ez az abszurd helyzet azért állt elő, hogy ugyanazon a napon lehessen megrendezni az önkormányzati és az európai parlamenti választást. Mivel az előző önkormányzati választás 2019. október 13-án volt, és az ott megválasztott polgármesterek és képviselők mandátuma öt évre szólt, ezért nem lehetett időben megkurtítani a megbízatásukat.

„A 2024. június 9-ei önkormányzati választás után szeptember 30-áig változatlanul a régi képviselők és polgármesterek maradnak hivatalban. Munkájukat az átmeneti időszakban is változatlan jogokkal és felelősséggel látják el. Az új képviselőknek és polgármestereknek pedig nem biztosít többletjogokat a törvény erre az időre.” Ez áll abban a körlevélben, amit az önkormányzati választás előtt három héttel jegyzett például Semperger Zsolt, a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal
kormánytisztviselője.

Visszaélni a hatalommal nem lehet

A szöveg felhívja a figyelmet a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére. Ez az, amiről a legtöbb szó van azokban az esetekben, amikor a választásokon vesztes polgármesternek át kell adnia hatalmát a legfőbb riválisának, akivel adott esetben kígyót-békát kiáltottak egymásra. Ott van például Győr esete, ahol Dézsi Csaba András leköszönő polgármester a választás után tökéletesen alkalmatlannak nevezte ellenfelét, Pintér Bencét. A posztját egy olyan fotóval illusztrálta, amelyiken Pintér úgy néz ki, mint egy huhogó csimpánz.

photo_camera Pintér Bence Fotó: Németh Dániel/444

Az átmeneti időszakban egy testület bármilyen döntést meghozhat, nincs megkötve a keze, csak azért, mert mandátumuk ősszel lejár. Csakhogy – és itt jön a rendeltetésszerű joggyakorlás – „ha netán egy régi testület egy döntést egyértelműen csak azért hozna meg az átmeneti időszakban, hogy ellehetetlenítse az októbertől felálló új testület munkáját, tehát bizonyítható lenne a visszaélésszerű joggyakorlás, akkor ennek lehetnek jogkövetkezményei, amelyek az adott eset körülményeitől függenek.” Igazából ebben sincs semmi új, nemcsak az átmeneti, hanem normál időszakban is így kell működnie egy testületnek.

Minden ugyanúgy történik tehát a hivatalokban szeptember 30-ig, mintha nem lett volna változás, bár van néhány, az átmeneti időszakra vonatkozó kiegészítő szabály, például:

  • Nem oszlathatja fel magát a régi képviselőtestület.
  • A kormányhivatal 15 napos határidővel is kiadhat törvényességi felhívást. (Ez normál esetben 30 nap.)
  • A jegyző közszolgálati jogviszonyát az átmeneti időszakban nem lehet felmentéssel megszüntetni.

Külön szabályozzák azokat a speciális eseteket, ha a régi vagy az újonnan választott polgármester vagy képviselő mandátuma szűnik meg az átmeneti időszakban.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!