„Egyes sajtóértelmezésekkel szemben az Európai Unió Bíróságának június 13-i ítélete nem kötelezi Magyarországot sem illegális migránsok befogadására, sem az ország jogszerű határvédelmi intézkedéseinek feladására” – írja közleményében az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete.

Ez az a testület, amelynek budapesti irodájához Bayer Zsolt tüntetést hirdetett péntekre. Ennek felhívásában azt írta: „Az Európai Bizottság immár másodszor nyújtott be keresetet hazánk ellen az Európai Bírósághoz. Az ok: Magyarország nem engedi be a migránsokat, Magyarország nem hajlandó olyan állapotokat teremteni a határain belül, amilyen állapotok uralkodok ma a nyugati nagyvárosokban, Magyarország nem hajlandó kiugró bűnözési statisztikák, állandó erőszak és állandó terrorfenyegetettség árnyékában élni. Ezért az Európai Bíróság a mai napon napi 1 millió Euro, vagyis közel napi 400 millió forint büntetésre ítélte hazánkat.”

A Bizottság magyar képviseletének közleménye tisztázza: ilyesmiről szó sincs. „Az ítélet valójában azt állapította meg, hogy Magyarország nem hozott meg több olyan intézkedést a menedékkérők kérelmeinek elbírálási eljárása és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeliek visszaküldése tekintetében, amelyek meghozatalára a tagállamok által közösen elfogadott és más nemzetközi megállapodásokra is épülő uniós jogszabályok kötelezik az országot” – írják.

Orbán Viktor csütörtökön rövid posztban számolt be az ítéletről a Facebookján. „Az Európai Bíróság mai döntése értelmében Magyarországot egyszeri 200 millió + napi 1 millió euróra büntetik, amiért nem engedi be az illegális migránsokat. A döntés felháborító és elfogadhatatlan. Nem engedünk a brüsszeli bürokraták pénzügyi zsarolásának! Megvédjük a határokat és megvédjük a magyar embereket!” És a pénteki rádióinterjúja is szinte kizárólag erről szólt.

A Bizottság képviseletének közleménye ezzel szemben részletezi azt is, hogy mik azok a hiányosságok, amelyek Magyarország esetében felmerültek és amelyek miatt ez az ítélet megszületett. Magyarország

• nem tette lehetővé, hogy nemzetközi védelemre jogosult személyek a fenti megállapodásokban és szabályokban előírt módon folyamodhassanak a magyar hatóságokhoz e védelemért;
• nem tette lehetővé, hogy a nemzetközi védelemért folyamodó személyek kérelmük elutasítása és ezzel szembeni fellebbezésük esetén a fellebbezés jogerős elbírálásáig meghatározott esetekben Magyarországon maradjanak;
• illetve nem alkalmazta az uniós jogszabályok által előírt eljárásokat a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése során.

A Bíróság azt is megállapította, hogy Magyarország kötelezettségszegése, amely a fenti körben a többi tagállamra hárítja az uniós jog betartásának felelősségét – ideértve a pénzügyi vonatkozásokat is – súlyosan sérti a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elvét – írják.