Nem az Aranycsapat, csak egy nagyon jó válogatott

sport
június 15., 08:34

Június 15-én megkezdi szereplését a magyar válogatott a németországi Európa-bajnokságon. A magyar válogatott a kettővel ezelőtti, 2016-os Eb óta rengeteget lépett előre, ezt jól mutatja a The Guardian erősorrendje is, ahol 2016-ban 22., 2024-ben 10 helyet előre lépve már 12. helyen áll. A válogatott rendre megtölti a Puskás Arénát, és általában győzelemmel hálálja meg a biztatást, 2022 novembere óta a mérlegünk 8 győzelem és 1 döntetlen hazai pályán. A legnagyobb erőpróba viszont most következik, idegenben.

Nagybetűs csapat

A keretek összetételében szembetűnő javulások láthatóak a 2016-os a mostani csapat között. A 8 évvel ezelőttiben még csak három topligás játékosunk volt, míg Magyarországon, az NB I.-ben játszóból volt tizenkettő. A 2024-es keretben már nyolc topligás mellé jut kilenc NB I.-es. Összehasonlítva hasonló erőt képviselő szomszédunkkal - Szlovákiának 2016-ban hét topligás és három otthon játszó játékosa volt, míg idén kilenc topligás és hét otthon játszó.

photo_camera A magyar válogatott a Szerbia elleni meccs előtt, 2023 októberében Fotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP

A keret minőségét és lehetőségeit tekintve tehát történt egy nagy előrelépés. Marco Rossi tudatosan építette fel a csapatot, nincsenek kérdőjelek az adott posztokon, a válogatott évek óta egy egységet alkot. A honosítások jól sikerültek, Willi Orbán és Loic Négo már évek óta a válogatott stabil játékosai, a 2022-ben érkező Callum Styles is szerves része már a válogatottnak, az idén honosított Dárdai Mártonra pedig szintén nagy feladatok várhatnak az Eb-n a jól sikerült bemutatkozása után. A honosítások mellett Rossiék precízen építik be az elkövetkezendő évek válogatott játékosait. Kata Mihály, Horváth Krisztofer, Csoboth Kevin és Balogh Botond is mind Eb-kerettagok, és jó eséllyel meghatározó játékosai lesznek később a csapatnak.

  • Kapusposzton majdnem megegyező a mostani csapat a 2016-ossal. Gulácsi Péter és Dibusz Dénes mellé a mostanra 48 éves (és visszavonult) Király Gábor helyett a Pakssal Magyar-kupa győztes Szappanos Péter került.
  • Az akkor még négy védős rendszerben működő védelemből csak a belsővédő Lang Ádám, illetve a középen és szélen egyaránt bevethető Fiola Attila maradt.
  • A középpályán már 2016-ban is ott volt Kleinheisler László, illetve Nagy Ádám, aki a 2015-2016-os szezonban tűnt fel a Ferencváros színeiben.
  • A legnagyobb különbség a középcsatárok terén van. A 2016-os keret bővelkedett a kilencesekben, ott volt Szalai Ádám mellett Böde Dániel, Nemanja Nikolics, Priskin Tamás és Németh Krisztián is. A mostani Rossi csapatban a remek szezont futó, de a végére gólokban elmaradó Varga Barnabás, és a Dél-Koreában csereember Ádám Martin maradt. Ez a poszt okozza a legtöbb fejtörést az utóbbi években Marco Rossinak, akinek elég korlátozottak a lehetőségei ezen a poszton. A fent említett két játékoson kívül a Hamburgban epizódszereplő Németh Andrást próbálgatta, de a fiatal játékost végül nem vitte az Eb-re.
photo_camera Fotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP

Ha a magyar válogatottról van szó, nem lehet elmenni az első Európa-bajnokságára készülő Szoboszlai Dominik mellett, aki a csapat arca, és most nem a robotikusan felmondott reklámjáról, vagy a pálinkázásról van szó. Szoboszlai az Eb-selejtezőkön messze a csapat legfontosabb játékosává vált, a labdakihozatalokkal kezdődő szerepköre mellé támadásban is extrát nyújtott, 4 gólt és 3 gólpasszt osztott ki, tehát a magyar válogatott góljainak (16) majdnem a felében részt vett. A meccsenkénti kulcspassz (olyan passz, ami után lövés következik) mutatója is majdnem 3-as, ezenkívül átlagban 94-szer ért labdához egy mérkőzésen a Sofascore statisztikája szerint.

Ellenfelek lettünk

Az MLSZ a 2024 márciusában lezajlott felkészülési mérkőzések után közzétett egy elemző videót, melyben Kocsis Bence és Beregi István, az MLSZ vezető adatelemzői foglalták össze a Rossi-érát számokkal és képekkel illusztrálva. Az előadásban szó esik a magyar válogatott egyre jobb labdabirtoklási mutatóiról, és tudatosabb labdával való játékáról. Ebből fakadóan feljavult a támadójáték, egyre jobb minőségű helyzeteket alakít ki a csapat, és többet ér labdába az ellenfél térfelének kulcsfontosságú részein. A Rossi csapat védekezésben is egyre magasabbra tör, szó szerint, a védelmi vonal felhúzásával több az ellenfél térfelén szerzett labda.

link Forrás

A magyar válogatott jelentős játékbeli előrelépését jól mutatja, hogy míg a 2020-as Európa-bajnokság selejtezőjén 8 gólt értünk el, és 11-et kaptunk, ez a szám a 2024-es Európa-bajnokság selejtezőjén 16 lőtt gól volt, és mindössze 7 kapott. A magyar válogatott továbbá veretlenül nyerte meg a csoportját. Vereség nélkül selejtezőcsoportot zárni utoljára az 1974-es világbajnoki selejtezőkben sikerült, akkor viszont nem jött össze a kvalifikáció, az előttünk végző svédeknek és osztrákoknak is jobb volt a gólkülönbsége a mieinknél.

Sallai Roland Izrael elleni gólját ünnepli
photo_camera Sallai Roland Izrael elleni gólját ünnepli Fotó: Derencsényi István/MTI/MTVA

Figyelemreméltó adat a kapott gólok száma és eloszlása. A 2016-os évben 15:16 volt a gólarányunk, az Eb-n is sok gólt kaptunk. Az ezt követő években is bőven 10 kapott gól felett zárt a válogatott. Az utóbbi években ebben is sikerült előre lépnünk, 2020-tól, 2021-et leszámítva, folyamatosan 10 gól alatt tartottuk a kapott gól mutatót. Ez hatalmas előrelépés.

A magyar válogatottból egy modern trendeknek megfelelő, naprakész csapat lett, aminek nehéz gólt lőni. A csapat látványosan játszik, sok gólt lő, keveset kap, és a júniusi írek elleni vereségig egy 14 meccses veretlenségi sorozatot produkált, ami nagy eredmény.

A magyar válogatott június 15-én, 15 órakor kezdi meg Eb-szereplését Svájc ellen.