A magyar bajnokság nincs ott a legszínvonalasabb európai bajnokságok között. Az NB I. lassú, többnyire innovációktól mentes, a Ferencvároson kívül nincs esélye más hazai csapatnak európai kupában csoportkörbe jutni.
Akiknek lehetősége van megpróbálni, azok hamar elvéreznek. Tavaly a Konferencia-liga csoportkörbe jutó Ferencvároson kívül három magyar csapat próbálkozott, de a Kecskemét lett, a Zalaegerszeg horvát csapattal szemben maradt alul. Egyedül a Debrecen tudott párharcot nyerni, az örmény bajnokság negyedik helyezettjét verték tizenegyesekkel, hogy aztán a következő körben egy idegenbeli 0-0 után egy hazai 5-0-s vereségbe fussanak bele az osztrák Rapid Wien ellen. Nem lóg ki a sorból a tavaly éppen nem, de előtte már rendre európai kupainduló Felcsút sem.
A magyar bajnokságban játszók mégis időről-időre felbukkantak a válogatottakban, az utóbbi években számos játékost válogattak be az NB I.-ből az Európa-bajnokságra, Afrika-bajnokságra, világbajnokságra.
Idén viszont a magyar válogatotton kívül egy csapat sem válogatott be NB I-es játékost az Eb-keretébe.
2014-ben a magyar klubfutball lábadozott a kilencvenes, kétezres évek okozta fájdalmas sebekből. A bundabotrányok már eltűnőben voltak, a Debrecennek volt pár igen szép európai kupasikere (igaz, oda is beférkőzött a bundagyanú), a bajnokság évről-évre egyre profibban lett megszervezve, sorra jelentették be a stadionprojekteket. A 2014-ben a világbajnokságra készülő boszniai válogatott beválogatta a Ferencváros fiatal játékosát, Muhamed Besicet. Hosszú idő után először érezték úgy a magyar futballt követők, hogy nekünk is van valami közünk az elithez. A válogatott ekkor már jó ideje nem jutott ki semmilyen világversenyre, világsztár magyar futballistánk pedig nem volt (Dzsudzsák Balázs karrierjét ekkor már a rossz döntések és a sérülések megpecsételték).
Besic beválogatása egyben egy új korszak kezdetét jelentette. Az egyre tudatosabban, külföldiekkel építkező Ferencváros megpróbált a nemzetközi piacnak felépíteni focistákat, a folyamatos szintlépéseknek köszönhetően pedig már egyre jobb játékosok leigazolása is elérhetővé vált. A 2016-os Eb-n a szlovák válogatottban ott volt a csatár Stanislav Sesták, a 2021-es Eb-n az ukránoknál Olekszandr Zubkov, a szlovákoknál meg Róbert Mak. A legutóbbi Eb-re a Mol által pénzzel kitömött, a Fradit másolni próbáló Fehérvár is tudott játékost delegálni, az észak-macedóniai csapatba Visar Musliut. De a verseny győztese a Ferencváros lett, akik az egyik román középcsapatból igazolt Aissa Laïdounit emelték magasabb szintre, a tunéziai világbajnoki résztvevővé (2022), majd Bundesliga játékossá vált.
Az Afrikai Nemzetek Kupája sosem tartozott Magyarországon az év legjobban várt sporteseményei közé, télen van, amikor nincs nagy fociláz, nem közvetíti a tévé, röviden: nem érdekli az embereket.
Az elmúlt években mégis egy igen fontos tényezővé vált az AFCON a magyar sportpiacon. Látványosan javult, hogy hány Magyarországon játszó játékost hívtak be az afrikai tornára. 2021-ben hat játékos is bekerült a magyar bajnokságból - három a Ferencvárosból, kettő a Fehérvárból - a válogatottak keretébe. A Ferencvárosból a marokkói keretben ott voltak a Mmaee-testvérek (akik végül balhés körülmények közt lemaradtak a következő évben a vébéről, azóta pedig nem is szerepeltek a válogatottban, de ez az ő döntésük volt). A tunéziai válogatottban ott volt a már említett Laïdouni is.
A Fehérvárból a Zöld-foki szigetekbe beválogatott Stopira nagy kedvenc idehaza is, nemrég megkapta a magyar állampolgárságot, Orbán Viktor is szeretettel beszél róla. A gambiai Lamin Jallow valószínűleg az edzett Fehérvár szurkolóknak sem ugrik be elsőre, nem is csoda, a kölcsönjátékos mindössze hét meccsen játszott, gólt nem is lőtt, pedig azt várták tőle. A hatodik ember meglepetésre nem valamelyik másik NER-fellegvárból lett beválogatva, hanem a másodosztályú Nyíregyházából. Yasin Hamed a szudáni válogatott egyetlen légiósa volt, egy Svédországban játszó csapattársával együtt.
2023-ban már csak a ferencvárosi-tunéziai Ben Romdhane volt az, aki az AFCON-ra utazhatott.
Az, hogy az NB I.-ből most nem hívtak be az Európa-bajnokságra más válogatottak játékost, sokkal inkább a realitás, mint ami eddig volt. A magyar bajnokság a kirívó kivételeket kivéve nem egy piacképes liga, abból, hogy ennyi éven át termelt játékosokat a legmagasabb válogatott szintre, elsősorban a Ferencvárosnak köszönhető.
A mostani hiány pedig nem meglepő. A Ferencvárosnak a mögöttünk hagyott szezonban brazil, ecuadori, suriname-i, elefántcsontparti húzóemberei voltak, kiegészülve olyan országból érkezett játékosokkal, akiknek semmi esélye nem volt kijutni az Eb-re, például Lettország, illetve voltak olyanok is, akik közel kerültek ehhez, de végül nem sikerült, mint például Izrael, Örményország vagy Bosznia-Hercegovina.
Ahhoz, hogy megállapítsuk mennyit fejlődött a magyar klubfutball az utóbbi egy évben, várnunk kell az Európa-bajnokság végéig. Az európai kupasorozatok selejtezői idén július 9-én indulnak, benne a Ferencvárossal (Bajnokok-ligája), a Pakssal (Európa-liga), illetve a Felcsúttal és a Fehérvárral (Konferencia-liga).