A déli tartományok és az ellenzék Olaszország szétszakításával vádolja a Meloni-kormányt, míg ők szükséges reformokról és nagyobb hatékonyságról beszélnek, miután az olasz alsóház nagy viták és egy komoly szurkolással kísért üléstermi verekedés után megszavazta a tartományoknak nagyobb autonómiát biztosító törvényt.
Miután a szenátus már korábban ugyanezt megtette, a differenciált autonómiáról szóló törvény hamarosan hatályba lép. Ez a főleg a gazdag északon népszerű Salvini-féle Liga régi követelése volt, ők delegálták azt a regionális minisztert, Roberto Calderolit is, aki a reform valódi atyja.
A törvény kritikusai egyfajta a la carte föderalizmusról beszélnek, melynek lényege, hogy az olasz tartományok egy sor területen nagyobb autonómiát kérhetnek, és a helyi adókból többet tarthatnak majd meg. Többek között az egészségügy, az oktatás, a környezetvédelem, a sport, az energia, a közlekedés, a kultúra és a külkereskedelem területén is jelentős részben saját kézbe vehetik az ügyeket, amivel főleg a fejlettebb északi tartományok tudnak majd várhatóan élni a gyakorlatban.
Három tartomány, a Liga régi bástyájának számító Veneto és Lombardia, valamint a baloldali vezetésű, Bologna székhelyű Emilia-Romagna máris jelezte, hogy élni kíván a lehetőséggel. Az első becslések szerint ezzel összesen 190 milliárd eurót tarthatnak meg - a másik oldalon pedig ennyivel kevesebb folyik be az állami költségvetésbe, csökkentve az újraelosztás mértékét.
A törvény ellen élesen tiltakozik több déli kormányzó, valamint országos szinten az ellenzék, akik szerint ezzel Meloni engedett a koalíciós társ Salvini régi zsarolásának, miközben magára hagyja a szegényebb déli régiókat. Elly Schlein, a Demokrata Párt elnöke Meloni pártját, a Olasz Testvéreket (Fratelli d'Italia) Olasz szilánkokra vagy Fél-Olaszország Testvéreire keresztelné át, pártja pedig népszavazási aláírásgyűjtést kezdeményez a törvény ellen.