Buszsofőr lett és mindent tagad a gyerekbántalmazással vádolt iskolaigazgató

„Az én lelkiismeretem tiszta” – jelentette ki pénteken a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt az a volt iskolaigazgató, aki a vád szerint gyerekeket bántalmazott a XIII. kerületi általános iskolában, amelyet vezetett. P. Zsolt, aki korábban fideszes polgármester is volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újkenézen, és közoktatás-vezetőnek tanult az egyetemen, jelenleg buszsofőrként dolgozik „a helyzetéből kifolyólag”.

Az ügyészség kiskorú veszélyeztetésének bűntettével vádolja a volt igazgatót, amiért – ahogy a vádirat állítja – a 2017/18-as tanévben az iskola intézményvezetőjeként a rá vonatkozó törvényi kötelezettségeket megszegve, fegyelmezési célzattal megalázó testi-lelki fenyítéseket alkalmazott a kiskorú diákokkal szemben.

Az ügyet a nyilvánosság elé vivő 24.hu korábbi cikke szerint hét – akkor 10 és 15 év közötti – diákról van szó. A tanulók között egy van, aki ma sem töltötte be a 18-at, ezért az ő esetét kivételesen zártan tárgyalja a bíróság.

P. Zsolt 1993 óta dolgozott pedagógusként, és 2017-ben lett igazgató az érintett XIII. kerületi iskolában. A botrány kitörése után is kapott még pedagógusi munkát, nevelőtanár volt egy ideig egy másik budapesti intézményben.

P. Zsolt, aki fehér ingben, elegánsan jelent meg a tárgyaláson, az összes vádpontot tagadja, és méltánytalannak tartja, ami történik. „Nem tudom felfogni, miért teszik ezt velem” – mondta. Fenntartotta, amit régen is vallott, hogy ő nem bántott egyetlen gyereket sem, nem okozott sérülést nekik. Szerinte „senkinek nincs bizonyítéka arra”, hogy ilyet tett volna. „Egy olyan képet vázolnak fel a személyemről, hogy én folyamatosan félelemben, rettegésben tartottam volna a gyerekeket, de ha én ilyen karakter lettem volna, akkor ennek kellett volna nyoma legyen” – mondta, hozzátéve, hogy egyetlen tantestületi értekezleten sem jelezte senki ezt.

A vád a sértett gyerekek és néhány felnőtt, tanár elmondására épül. A pénteki tárgyaláson egyesével kérdezte ki a bíróság P. Zsoltot a hétből hat vádpontról.

Az igazgató az érintett diákokat problémásnak és hazudósnak nevezte, az intézményt pedig olyan kemény helynek írta le, ahol a táskák kipakoltatásakor pillangókés, vízipipa került elő, de évekkel korábban arra is volt példa, hogy éles lőfegyvert találtak valakinél. Az ő igazgatósága alatt, épp a vádbeli események idején kezdtek el kísérletezni az úgynevezett Arizona-módszerrel a rend fenntartására.

Az első vádpontbeli eset 2018 áprilisában történt. Az igazgató folyosói rendbontás után behívott két diákot az irodájába, majd az egyiküket kiküldte. Állítása szerint ezt azért tette, mert feltételezte, hogy a rosszabbul viselkedő diák a társa előtt produkálja magát, és bízott benne, hogy hátha kezelhetővé válik, amikor egyedül marad. P. vallomása szerint nem így történt: a tanuló rátámadt, megütötte őt többször, míg ő védekezni próbált, az ütések következtében be is kékült-zöldült az oldala és a karja.

A fiú ezzel szemben azt állította, hogy az igazgató volt az, aki őt többször is pofon ütötte. A fiú állítását támasztja alá két tanárnő vallomása, akik közül az egyik a visszaemlékezése szerint hallotta az irodából kiszűrődő kiáltást: „Ne bántson, ne üssön, igazgató úr.” A fiú az őt vigasztalni próbáló pedagógusnak azt mondta: megütötték, mert cigány. P. ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott később a tárgyaláson, hogy szerinte a vádakat megfogalmazó diákok „tipikusan olyanok voltak, akik ha valami konfliktusuk volt, hivatkoztak az etnikai hovatartozásukra”.

Az igazgató az ellene valló pedagógusok vallomásait annak tulajdonítja, hogy korábban konfliktusa volt velük.

A második vádpont sértettje egy lány, aki azt állítja, hogy 45 percen keresztül felemelt karral guggolásra kényszerítette az igazgató, és kétszer-háromszor meg is pofozta. P. Zsolt a szóban forgó tanulót „agresszív lánynak” írta le, „problémás” diáknak, aki flegma volt, arrongáns, szemtelen, és a kérdéses napon az osztályfőnöke kísérte be az igazgatói irodába, mert nagyon csúnyán beszélt vele.

P. azt is tagadja, hogy ezt a lányt bármilyen módon is bántotta volna. Megjegyzést tett arra, hogy szerinte 45 percen keresztül felemelt kézzel guggolni még egy élsportoló sem tudna.

A guggoltatás mint büntetés egy másik sértett gyerek esetében is felmerült. Ő azért került az irodába, mert focilabdával fejbe rúgott valakit, P. szerint ő ugyancsak „problémásnak” számított, és „Háry János hozzá képest igazmondó volt”.

A védelemnek nem jön jól, hogy két különböző sértett is ugyanazt az elég specifikus büntetési formát, a guggoltatást írta le. A vádlott ügyvédje egy kérdésével viszont arra mutatott rá, hogy ez az utóbbi eset két hónappal a lány esete után történt, tehát elméletileg a fiú hallhatott róla, hogy a lány guggoltatással vádolta meg az igazgatót, és emiatt mondhatta, hogy vele is ugyanaz történt.

A fizikai erőszakkal kapcsolatos vádakra reagálva P. többször elmondta, hogy ő nem vert, nem ütött meg senkit. „A saját gyerekemnek is csak életemben egyszer adtam egy fenekest” – jegyezte meg.

A vád nemcsak fizikai bántalmazásokat foglal magába, a vádirat szerinti büntetések közt szemétszedetés is szerepel az egyik vádpontnál.

A legsúlyosabb talán annak a fiúnak az ügye, akit állítása szerint az igazgató azon kívül, hogy tenyérrel megütött, és meghúzta a haját, beleütött egy zöld színű korlátba. P. elmondta, hogy az iskolai lépcső mellett valóban zöld a korlát, de a folyosón kamerarendszer működik, szerinte nem is lenne logikus a bekamerázott folyosón csinálni ilyet.

A vádban szereplő incidensek többsége az igazgatói irodában történt a gyerekek elmondása szerint. Az ügyben fontos tanú lehet az igazgató titkárnőjéből, aki a történések idején P. szerint a legtöbbször bent tartózkodott az irodában.