Az EU-nak elege lett, semmibe vesznek egy magyar vétót

Az EU kidolgozott egy jogi megoldást, hogy megkerülje Magyarország vétóját, amivel az Orbán-kormány eddig akadályozta, hogy a befagyasztott orosz vagyon idei nyereségéből fegyvereket vásároljanak Ukrajnának. Ezzel a lépéssel a G7-ek is szabaddá tehetik az utat, hogy 50 milliárd dollárt fizessenek Kijevnek, írja a Financial Times.

Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a lapnak azt mondta, hogy mivel Magyarország tartózkodott egy korábbi megállapodásnál, amely az Oroszország befagyasztott vagyonából származó bevételek elkülönítéséről szólt, „nem lehet része a pénz felhasználásáról szóló döntésnek”. Hozzátette, hogy a kibúvó „kifinomult, mint minden jogi döntés, de működik”.

Az Orbán-kormány ilyen módon történő megkerülése egy olyan akadályt is elháríthat, amely megnehezítheti a G7-ek azon erőfeszítéseit, hogy decemberig 50 milliárd dolláros hitelt vegyenek fel Kijev számára – ezt a jövőbeni bevételekből kívánják visszafizetni –, és amelyről a vezetők a hónap elején Olaszországban tartott csúcstalálkozón döntöttek.

Az EU-ban közel 200 milliárd eurónyi értékpapír van lekötve, főként Belgiumban – és a blokk az év elején megállapodott abban, hogy a februártól keletkező nyereséget fegyverek vásárlására fordítja Ukrajna számára.

A Financial Times azt írja: „Magyarország, az EU leginkább oroszbarát tagállama, régóta ellenzi, hogy a 27 országot tömörítő blokk közösen nyújtson katonai támogatást Ukrajnának. Budapest hét másik, Kijev felfegyverzésével kapcsolatos döntést is blokkol, mintegy 6,6 milliárd euró értékben”.

A lap szerint a jogi kibúvót hétfőn vitatják meg az uniós külügyminiszterek. Ez a kiskapu kulcsfontosságú ahhoz, hogy a G7-ek megállapodása működjön, és hogy az 50 milliárd dolláros hitelt az év végéig tető alá hozzák. A G7-ek terve szerint a jövő évtől Oroszország befagyasztott vagyonából származó nyereséget a hitel visszafizetésére fordítják.

Az USA és más G7-partnerek aggodalmai amiatt, hogy Magyarország valószínűleg megakadályozza az orosz eszközök határozatlan ideig történő zárolásáról szóló uniós döntést, jelentős késedelmet okoztak az erről az 50 milliárdról szóló tárgyalásokban. Az ügyet ismerő tisztviselők szerint a bevétel uniós felhasználására vonatkozó jogi megoldás valószínűleg elegendő lesz a hitel kifizetésének garantálásához.

Magyarország azonban még mindig blokkolhatja az uniós szankciókat, amelyek értelmében az orosz vagyonokat zárolják, és ezt a határozatot az EU 27 országának félévente egyhangúlag meg kell újítania.

Borrell arról is beszélt a lapnak, hogy Brüsszel felajánlott Magyarországnak egy hasonló alkut, mint amilyet a NATO kötött Orbán Viktor miniszterelnökkel a múlt héten – amely szerint Budapest kimaradhat az Ukrajnát támogató tevékenységekből, cserébe azért, hogy nem vétózza meg a szövetség égisze alatt Kijevet segítő más szövetségesek támogatását –, de ezt Orbánék elutasították.

„Felajánlottuk Magyarországnak: az önök pénzét semmilyen módon nem fogjuk Ukrajna támogatására fordítani. Nem csak halálos fegyverekre, hanem semmire. Vegyék el a pénzüket, vegyék ki a pénzüket a dobozból. Nem akarom felhasználni a pénzüket” – Borrell azt mondja, ezt ajánlotta a magyar kormánynak, de az nemet mondott.

„Még ha fel is ajánlották nekik, hogy nem lesznek a csapat tagjai, és a pénzüket nem használják fel Ukrajnára... ez nem volt elég”. Borrell szerint „Budapest álláspontjának köze van az Oroszországgal való szoros kapcsolataikhoz”, vagyis azt sugallta, hogy az Orbán-kormány Putyin érdekében gátolja az oroszellenes EU-s intézkedéseket.

A magyar kormány szóvivője nem kívánt nyilatkozni a lapnak.