Pocsék éve volt tavaly a hazai építőiparnak, olyan zuhanást produkált, aminél nagyobbat az elmúlt évtizedben csak kétszer tudott. Előbb 2016-ban, amikor kifutottak az előző uniós ciklus költségvetéséből finanszírozott projektek, az újak pedig még nem indultak be, majd 2020-ban, amikor a koronavírus-járvány berobbanása miatt gyakorlatilag leállt a gazdaság a szigorú korlátozó intézkedések miatt.
A 2023-as 5 százalékos teljesítménycsökkenés hátterében több tényező is meghúzódott: az uniós pénzek elmaradása, a magas kamatkörnyezet, ezeket a negatív hatásokat az állami beruházások elviekben ellensúlyozhatták volna, de a kormány – tekintettel a költségvetés pocsék helyzetére – visszafogta azokat. Így az állam sem tudott segíteni.
A kormánnyal jó viszonyt ápoló NER-es cégek azonban meg sem érezték az építőiparban kialakult problémákat. Szerencséjük van, hiszen jól bejáratott kapcsolati tőkéjüknek és az évek alatt kialakult közbeszerzési rutinjuknak köszönhetően szép számmal el vannak látva hosszú távú projektekkel.
A vizsgált 13 társaság átlagosan 13 százalékkal tudta növelni az árbevételét, míg a nyeresége ennél is nagyobb mértékben, 41 százalékkal lett magasabb 2023-ban az előző évinél. Ezek az átlagos értékek, a cégeket külön vizsgálva nagy a szórás:
A 13 cég összesen 1279 milliárd forint bevételre tett szert tavaly, amiből 194 milliárd forintos profitot tudtak elérni.
Ez 15 százalékos profitrátát jelent, ami kimagasló az iparágban. Csak egy példa: a Swietelsky, amely az egyik legnagyobb konszern, 6,8, míg a Strabag 5 százalékos profitrátával dolgozott a legutóbbi beszámolója szerint.
A 194 milliárd forint nyereség 72 százalékát kivették osztalékként a NER-es tulajdonosok, ez majdnem 140 milliárd forintot jelent.
Egy évvel korábban kevésbé voltak mohók, akkor a profit 67 százalékából lett osztalék, ami 95 milliárd forintot jelentett.
Támogasd a munkánkat, csatlakozz a Körhöz, hogy elérd az exkluzív tartalmainkat!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!