Tizennégy év fegyházbüntetésre ítélték szerdán az embercsempészt, aki egy égő furgonban hagyta magára az általa szállított nyolc szír állampolgárt, köztük egy kisgyereket az M9-es autópályán.

A huszonegy éves férfi és huszonhat éves élettársa egy nemzetközi bűnszervezet tagjaként, fejenként harmincezer forintért szállított menedékkérőket a szerb-magyar határtól az osztrák zöldhatár közelébe 2021 elején. Március elsején nyolc szír állampolgárt, köztük egy kisgyereket vettek fel a szerb határhoz közeli erdős területen, teherautójuk azonban menet közben lerobbant és füstölni kezdett.

A kiérkező rendőröknek a férfi folyamatosan tagadta, hogy bármit vagy bárkit szállítana a járműben, a járőrök viszont égett szagot éreztek, dörömbölést, kiabálást hallottak a raktérből. Amikor felszólították, hogy adja át a teherautó kulcsait, a férfi szándékosan beletörte a slusszkulcsot a gyújtáskapcsolóba. A rakteret végül a rendőröknek, a tűzoltóknak és a bent rekedt embereknek együttes erővel sikerült kinyitniuk - addigra a jármű már teljes terjedelmében égett.

Az eseményeket a pár a szalagkorlátnak dőlve nézte végig.

A férfit aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több ember ellen elkövetett emberölés és bűnszervezetben elkövetett embercsempészés miatt ítélték el. Élettársára, egy nőre bűnszervezetben elkövetett embercsempészet miatt négy év fegyházbüntetést szabtak ki. Az ítélet jogerős, a vádlottak nem bocsáthatók feltételes szabadságra.

Tavaly augusztus óta havonta átlagosan 127, összesen több mint kétezer külföldi állampolgárságú embercsempész szabadult a hazai börtönökből a kormány tavalyi börtönrendelete miatt - ez a fogvatartottak több mint tíz százaléka. Az intézkedésből akkor diplomáciai botrány lett, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.

A magyar kormány a börtönök túltelítettsége miatt, de költséghatékonyságra hivatkozva döntött úgy még tavaly májusban, hogy az embercsempészet miatt elítélt külföldieket kiengedik a börtönből, feltéve, hogy hetvenkét órán belül elhagyják az országot. Van olyan elítélt, akinek elméletileg Afganisztánba kellett volna visszamennie letölteni a maradék büntetését, de a szabadulása után inkább Franciaországba ment, de a román, szerb és bolgár embercsempészek is gyakran választják inkább Ausztriát az anyaországuk helyett.

Arról ugyanis nem szólt a sebtében meghozott kormányrendelet, hogyan tartassák be azt a hatóságok, vagy hogyan kövessék nyomon a szabadon engedett elítélteket.

Szakemberek szerint a magyar kormány menekültpolitikája is hozzájárult ahhoz, hogy az embercsempészet ekkora biznisz lett, menedékkérelmet ugyanis sem a határon, sem az országban nem lehet benyújtani 2020 májusa óta. Ezzel viszont a szervezett bűnözői köröknek is piacot teremtettek, hiszen a menedékkérők meg sem próbálják a legális utat. A jogerősen elítélt embercsempészek szabadon engedésével ráadásul a kormány gyakorlatilag lenullázza azoknak az embereknek, rendőröknek, ügyészeknek, tolmácsoknak a munkáját, akik azon fáradoztak, hogy a csempészek rács mögé kerüljenek - az erre elköltött milliárdokról nem is beszélve.

A címlapkép illusztráció. (MTI via Szegedi Ítélőtábla)