• A kudarcos tévészereplése után nem adta fel az elnökjelöltséget Joe Biden.
• A családja is a folytatásra bíztatta.
• Közben egyre több demokrata kezdett az alelnök, Kamala Harris felé húzni.
• A Disney bejelentette, addig nem adnak támogatást, míg Biden van versenyben.
• Péntek este interjút ad Biden, ez eldöntheti a jövőjét.
• De pontosan hogyan lehet lecserélni egy jelöltet, ha nem akar távozni?
• Tényleg bárki jobb, mint Donald Trump?

Hiába szerepelt kudarcosan Joe Biden Donald Trump ellen a tévévitában, és hiába szorgalmazzák egyre többen a visszalépését, az elnök jelen állás szerint kitart.

Ha a Demokrata Párt változást akar, nem eszköztelen ebben a helyzetben sem. Magyarics Tamás történész, Amerika-szakértő a 444-nek azt mondta, hipotetikusan több forgatókönyv is elképzelhető, a mozgástér az időzítésen múlik.

Kétségtelen, hogy a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha Biden maga lépne vissza, még az augusztusi jelöltállító gyűlés (konvenció) előtt vagy az alatt, így ott a delegáltak bárkire szavazhatnának, aki jelzi, hogy szeretné megmérettetni magát.

Alaphelyzetben ugyanis köti őket az előválasztási eredmény, az alapján az első fordulóban a delegáltak 90 százalékának Joe Bidenre kellene szavaznia.

Magyarics azt mondja, ha Biden nem lép vissza, előfordulhat az is, hogy érzékelve az államuk hangulatának változását, a delegáltak mégsem rá szavaznak, így az elnöknek nem jön össze a jelöltséghez szükséges 50 százalék plusz 1 szavazat.

Ekkor a konvenció nyílttá válik, a delegáltak szabad mandátummal rendelkeznek, és itt is bárki jelöltetheti magát.

„Elvileg tehát leválthatják Bident, de itt 3800-nál több embert kell meggyőzni.”

Joe Biden egyébként a konvenció után, hivatalos jelöltként is bejelentheti visszalépését. Ekkor a Demokrata Országos Bizottság tagjai, valamint más külső tagok, összesen körülbelül 500-an választják ki az új elnökjelöltet.

„Technikailag még a választás előtt egy nappal is visszaléphet, de azért azt figyelembe kell venni, hogy a szavazólapokat korábban kinyomtatják, így le kellene húzni a nevét, ami komplikációkhoz vezethet. A levélszavazás pedig hetekkel korábban elkezdődik, így a rá adott voksok eleve érvénytelenek lennének.”

Van még egy drasztikus módja, hogy Bident visszalépésre kényszerítsék, de az már nem egy szimpla csere lenne, hanem a 25. Alkotmánykiegészítés alapján az elnöki tisztségről mondatnák le.

Többen pályáznak a helyére

Magyarics Tamás szerint baljós jel a demokraták számára, hogy a konvenció Chicagóban lesz. Ott tartották ugyanis az 1968-as jelölőgyűlést, amely előtt néhány héttel merényletet hajtottak végre az egyik aspiráns, Robert Kennedy szenátor ellen, a helyszínen pedig rendőrökkel csaptak össze a tüntetők.

„Ha Biden visszalép, átvitt értelemben itt is vér folyhat.”

Visszalépése esetén több jelentkező is lehet.

Kamala Harris alelnök eleve úgy gondolja, ha Biden nem indul, akkor természetszerűleg az ő joga lenne a helyére lépni, de a lehetséges aspiránsok között emlegetik még Gavin Newsom kaliforniai, Gretchen Whitmer michigani, Josh Shapiro pennsylvaniai illetve J. B. Pritzker illinoisi kormányzó nevét is.

Magyarics Tamás úgy véli, ha ebben a versenyben nem Harris nyerne, nagy lenne az elégedetlenség a Demokrata Párt egyes törzsszavazói között, hiszen nyomós érv az alelnök mellett, hogy a Demokrata Párt törzsközönségét a színesbőrűek és a nők teszik ki.

Bármi van, komoly presztízsveszteség ez az USA-nak

A visszalépésnek/leléptetésnek nagyon komoly politikai következményei lennének, sok demokrata párti szavazót elbizonytalaníthat, hogy a párt mely politikai csoportját is támogatják – mondta Magyarics Tamás. A Demokrata Párt is egyfajta ernyőszervezet, többek közt centristákból és baloldali progresszívekből áll.

De nem csak a visszalépés okozhat presztízsveszteséget az USA-nak, az sem szerencsés, hogy több nyugati vezető is arról beszél, drasztikusan romlott az elnök állapota az elmúlt időszakban.

Magyarics Tamás szerint Bidennek két politikai életbiztosítása van: az egyik Donald Trump, hiszen sokan éppen miatta állnak ki mellette. „Két rossz közül választanak, és Trumppal szemben még ilyen állapotban is Bident támogatják.”

Biden hangoztatja is, hogy ő a demokrácia letéteményese, és ha nem ő nyer, „világvége lesz.” Az abortuszt leszámítva viszont szakpolitikai kérdésekben – mint a megélhetés, a bevándorlás vagy infláció letörése - a választóknál Trump áll jobban, az emberek 80 százaléka úgy gondolja, rossz irányba megy az ország, 75 százalék pedig fizikailagés szellemileg alkalmatlannak tartja Bident elnöknek.

A másik politikai életbiztosítás Biden számára éppen Kamala Harris, akit sokan nem tartanak hatékony politikusnak, és vele szemben is inkább Bident támogatják.

Magyarics Tamás azt mondta, ugyan sokat számít, hogy az elnök hogyan tud fellépni, kommunikálni, de egy óriási stáb áll mögötte. „Biden eddig sem egyszemélyi döntéseket hozott, sokat számít, hogy milyen opciókat terjesztenek elé a különböző minisztériumokból, hivatalokból, vagy mit javasolnak a tanácsadói.”

Nagyon sok pro- és kontra érvet fel lehet hozni a visszalépése vagy a maradása mellett, de azt biztos, hogy „ilyen állapotban egyetlen elnökjelölt sem volt még, és el lehet képzelni, hogy a következő négy évben még rosszabb lesz a helyzet.”

Bidenről elterjedt, hogy délelőtt 10 és délután 4 között képes komolyan dolgozni, ami egy amerikai elnöknél kevés, és kétséges az is, hogy hajnal háromkor felébresztve rögtön tudna döntést hozni. (Ezt az érvet még Hillary Clinton vetette be Donald Trump ellen pár éve.)

„Elég nagy rizikó egy félig-meddig munkaképtelen embert megválasztani elnöknek egy ilyen nemzetközi helyzetben.”

Az is rossz fényt vet az USA-ra, hogy két ilyen kaliber versenyez, mint Biden és Trump, hiszen „valamilyen szempontból mindkettő sérült áru, és ez nagy kockázattal jár a világ számára”.