A reformer Maszúd Peszeskján lesz Irán következő elnöke

külföld
július 06., 08:04

A volt egészségügyi miniszter, Maszúd Peszeskján nyerte az iráni elnökválasztát, közölte szombaton reggel Mohszen Eszlami, az iráni választási hatóság szóvivője az állami televízióban.

photo_camera Fotó: MORTEZA FAKHRINEJAD/AFP

A tájékoztatás szerint Peszeskján a pénteken tartott második fordulóban a voksok 53,7 százalékát szerezte meg, míg kihívója, Szaíd Dzsalili egykori nukleáris tárgyaló a szavazatok 44,3 százalékát. Az iráni választópolgárok 49,8 százaléka szavazott. Az előrehozott választásra azért volt szükség, mert az előző elnök, Ebrahim Raiszi májusban helikopterbalesetben életét vesztette.

A 69 éves Peszeskján az ország északnyugati részéből származik, a szomszédos Irakkal vívott háború (1980-1988) idején orvosi tanulmányokat folytatott és egy ideig a frontvonalon is szolgált. A háborút követően szívsebészként folytatta karrierjét Tabríz városában. Mohammed Hatami második elnöki megbízatása idején, 2001-től 2005-ig az egészségügyi tárcát vezette.

Az orvosból lett politikus az elnökválasztás során a kormányzat és a nép közötti új bizalom kiépítésével kampányolt a politikai és gazdasági nehézségek orvoslására, és a Nyugattal ápolt kapcsolatok javítását szorgalmazta. Televíziós vitákban olyan konzervatív politikusként jellemezte magát, aki hisz a reformok szükségességében. Kritikus volt korábban az erkölcsrendészettel szemben, és azt is ígérte, hogy meg akarja szüntetni Irán elszigeteltségét.

A második fordulóban ellenfele a radikális, Nyugat-ellenes Szaíd Dzsalili volt, aki a status quo fenntartása mellett érvelt, és aki bírta a vallási közösségek támogatását is.

A közel 50 százalékos részvételi arány magasabb volt, mint az első fordulóban, amikor az 1979-es iszlamista forradalom óta a legkisebb arányban vettek részt elnökválasztáson az irániak. Elemzők szerint az alacsony részvétel a rendszerrel szembeni kritikaként is értelmezhető, hiszen az országban csak azok indulhattak el elnökjelöltként, akiknek a nevezését jóvá hagyta az egyházi előljárókkal feltöltött tanács, mely 74 elnökjelöltet, köztük számos nőt tiltott el végül az indulástól.

Feltételezések szerint a második fordulóban azért is lehetett magasabb a részvétel, mert voltak, akik azért mentek el, hogy megakadályozzák, ne a keményvonalas jelölt legyen Irán következő elnöke. (MTI, BBC)